Itt ülünk a Kávézóban és nem értjük a csendet. Pár nappal ezelőtt eszeveszett ordibálás hallatszott a liberális értelmiség egy részétől, hogy micsoda skandalum Eörsi Mátyásnak ajánlást kérni egy, a magyar kormánytól teljesen független nemzetközi szervezet főtitkári posztjára. Most meg sehol egy teremtett lélek, amikor egy korábbi SZDSZ-es miniszter feladatot vállal az Orbán-kormány közvetlen megbízásából. Persányi Miklós a Liget fáiért lesz felelős miniszteri biztos.

Kettős mérce érvényesül? Eörsi, akinek talán a legnagyobb bűne a DK-tagsága, nem tett mást, mint egy olyan helyre kért önmagára jóváhagyást, ami anyagilag nem függ ezektől. Ha megválasztják, munkáját Orbánéktól földrajzilag is távol végezheti, a demokratikus normák terjesztőjeként. Az Állatkertet nagyszerűen igazgató Persányi ellenben egy olyan történethez adja a nevét, amelyben Mécs Imrét igazoltatták, aktivistákat vittek el erőszakkal, ahol Kubatov-kopaszok ordibáltak rendőrökkel és lökdösték a fakivágás (értsd: Orbán Várba költözése) ellen tiltakozókat. Nem mellékesen Persányi a Gyurcsány-kormány kiváló és felkészült környezetvédelmi minisztere volt.

Ez így rendben van?

Eörsi Mátyásnak nem szabad a kormánytól független, varsói székhelyű szervezetbe pályázni, Persányinak szabad munkát vállalni a kormánynál? Hol vannak a vad Facebook-bejegyzések, toporzékoló kommentek?

Lassan el kéne gondolkodni annak a három-négy, magát mindenki fölé helyező erkölcsprédikátornak, akik kíméletlenül, és könyörtelen tévedhetetlenséggel kinyilatkoztatják, hogy ki kicsoda, ki mennyit ér, hogy hol van az igazság. El tudják-e fogadni, hogy létezik-e többféle igazság? Hogy például meddig terjesztik azt az ostobaságot, hogy az egymilliós választói akarattal ellentétesen a pártok vonuljanak ki az országgyűlésből, mert ők öten így látják helyesnek? Hogy politikai számításból nem érdemes embereket, esetleg egész pártokat elparentálni, hiszen azok ennél többet érnek és több a munka bennük (és nincs is másik helyettük.) Talán gondolkodni kéne azon, hogy ártanak, vagy használnak az ellenzéknek, a kormányváltás ügyének.

Vagy ha nem lehet egy külföldi szervezetbe állásért pályázni, akkor azt pláne üssék agyon, aki beáll Orbán projektjébe.

És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy Persányi lehet, hogy tényleg megvédi a fákat? Hogy kap egy rakás pénzt, hogy befogják a zöldek száját? Szolgálhat-e egyáltalán jó célt egy bűnszövetkezet alkalmazásában? Miért vállalhatta a feladatot? Tényleg hisz benne, vagy az állatkerti állás megőrzése lehetett az oka? (Ezektől nem áll távol a zsarolás...) Miért van az, hogy a PM társelnöke, Karácsony Gergely örömmel üdvözli Persányi szerepvállalását? Aki a kollaboránssal kollaborál az nem kollaboráns? Vagy csak akkor jön a hiszti, ha a DK-hoz van köze valakinek? Más esetben nem találjuk a klaviatúrát? Most akkor Karácsony simán a fák megmaradásának esélyét látja Persányiban, vagy a hatalomhoz dörgölőzik egy Fidesz-MSZP sújtotta kerület vezetőjeként? 

Ugye, mennyi izgalmas és érdekes kérdés? Valamennyi többet ér egy 200 lájkot érő egypercesnél. Közelebb kerülnénk a valósághoz, és talán a kormányváltáshoz is, ha megtalálnánk a válaszokat.

Aki már dolgozott magyarként bármilyen nemzetközi szervezeteknek, annyit tehet, hogy sok sikert kíván Eörsi Mátyásnak. Aki magyarként dolgozott bármilyen nemzetközi szervezetnek, az tudja, hogy az alkalmazásnak első feltétele, hogy hazája kormánya támogassa. Máshogy magyar nem dolgozhat nemzetközi szervezetben. Sehol a világon, semmilyen pozícióban. Tehát aki Eörsit üti, azt akarja, hogy magyarok nélkül működjön az EU, az ENSZ, a NATO, az EBESZ. Csak gratulálhatunk ehhez az ostobasághoz.

Elolvasva Eörsi bejegyzését újra, látszott, hogy lesz némi hangzavar ez ügyben, és azt kellett látnunk, hogy Eörsi elkövetett egy hibát. Ebben a bejegyzésében, amelyben közli a világgal és az ország közvéleményével, hogy jelöltségét támogatja a magyar kormány, túlságosan hosszan és defenzíven fogalmaz, ráadásul helyet és lehetőséget terem értelmezési vitákra. Úgy tűnik első pillantásra, azoknak akik járatlanok a nemzetközi szervezetek működésének világában, mintha a magyar kormány, amely tagja a Demokráciák Közösségének, találta volna ki, hogy Eörsit jelöli erre a pozícióra.

És innen kezdve Eörsire (aztán a DK-ra, végül Gyurcsányra) sajátjai támadnak rá éhes falkaként és valamiféle erkölcsi magasabb rendűségre hivatkozva ugranak a torkának és olyan hangzavart teremtenek, amelyben bármiféle értelmes párbeszédnek a lehetősége az első pillanatban elvész. Nincs nagyon rá lehetőség, hogy tények sorakozzanak egymás mellett és egy normális vita végén eljussunk oda, hogy ha Eörsit végül megválasztják (erre semmi garancia nincs, sőt, esélyei nyilván szerények) a Demokráciák Közösségének főtitkárának, akkor ennek a demokrácia projekteket támogató, feltörekvő nemzetközi szervezet első embereként mit tehetne például saját országának érdekében.

Az információhiányos moralizálásban nincs alakalom elmondani, hogy a komolyabb nemzetközi szervezeteknél bizonyos pozíciókat csak úgy lehet elnyerni – és nem csak a legfelsőbb szinten – hogy ha a Külügyminisztérium támogatja az állásra pályázó jelöltet. Most akkor ugorjunk nekik és süssünk homlokukra bélyeget azoknak a magyar állampolgárokra akik az Európai Unió vagy az EBESZ misszióin dolgoznak, sokszor veszélyes körülmények között. Nem zavarja a kollaboránst kiáltókat, hogy a NATO-ban dolgozó magyar katonatiszt, akinek a nevét sem tudják, de hazánk biztonságáért dolgozik, nem dolgozhatna kormánya ajánlása nélkül? A mindenkori magyar kormány ajánlása nélkül.

Az, hogy Eörsi Mátyás elfogadta a kormány ajánlását, eddigi életútját nem nullázza sem szakmai sem erkölcsi értelemben, sem annak a politikai közösségnek, amelyhez tartozik, a hozzáállást a jelenleg hatalmon lévőkhöz nem változtatja meg. Aki utálja, ne ezért tegye. A Demokratikus Koalíció (és remélhetőleg a többi demokratikus ellenzéki párt is) vélhetően egy olyan Orbán utáni országot szeretne, ahol a napi rendes ügymenet része lesz egy ellenzéki szakember nemzetközi szervezetnél vállalt munkájának és ottani előmenetelének támogatása.

Ez ilyen egyszerű. És a fölényesen ítélkezőkről mond ítéletet saját tájékozatlanságuk, nem is létező morális felsőbbrendűségük mögé elrejtett korlátoltságuk.

Dörmögve figyeljük az amúgy szűk körű vitát Eörsi Mátyás esetleges diplomáciai szerepvállalása körül. Pedig Eörsi nem kap egyetlen forintot sem a magyar kormánytól, a Demokráciák Közössége nevű szervezetben esetleges főtitkárrá megválasztása pedig erősítené a magyar demokratikus ellenzék pozíciót.

(Gyurcsány Ferenc és Eörsi Mátyás 2009-ben az országgyűlésben)

Nagyon elfogultnak, vagy ostobának kell lenni ahhoz, hogy valaki lekollaboránsozza Eörsi Mátyást. Már az SZDSZ frakcióvezetőjeként is ellenfele volt a Fidesznek, ez nem változott azóta sem, amióta a Demokratikus Koalícióban politizál. A varsói székhelyű, 18 országot tömörítő szervezetnek jelenleg svéd főtitkára van. akinek megürülő helyére pályázik a magyar diplomata. A pályázathoz az Orbán-kormány nem támogatja Eörsit, hanem a minimális feltételnek megfelelően támogatja, hogy pályázzon. Egyes információk szerint fontos országok nagykövetségei üzenték meg Orbánnak, hogy ne menjen szembe Eörsi jelölésével. Szijjártó helyében ebben az esetben mi is azt kommunikálnánk, hogy mekkora kegy Eörsi "támogatása", pont mert tudják, hogy a sajátjai fognak nekimenni, amennyi eszük van...

Két dolog lehetséges: vagy nyer, vagy veszít, Eörsi évek óta ebben a szervezetben dolgozik, onnan kapja a fizetését is, nem az Orbán-kormány diplomáciai karának tagja, és végképp nem a rezsim támogatottja. Még annyira sem, mint az a tanár tüntető, aki a Klebelsberg Központtól kapja a fizetését... A főtitkárrá választást a szervezet Kormányzótanácsa bonyolítja le, semmi köze ehhez a magyar kormánynak, befolyásuk sem lehet az eredményre.

Ha Eörsi nem lesz főtitkár, akkor neki ez talán személyes kudarc, bár most is bent van a szervezet vezetésében. Ha nyer, egy, az Orbán-kormánytól független szervezet vezetője egy magyar lesz, aki élesen szembe helyezkedik az orbáni diktatúra bel- és külpolitikájával. És ha nyer, Eörsi Mátyás személyében a magyar demokratikus ellenzék, azon belül a DK jut fontos diplomáciai pozícióhoz.

Olvassuk a háborgást, hogy ettől a kormánytól semmit nem szabad elfogadni. Akkor ne tessék útlevelet sem kérni, mert azt is "ezek" adják.

Az az igazság, hogy az efféle, valamilyen rejtélyes morális felsőbbrendűségből adódó okvetetlenkedések miatt is tart ott az ellenzék, ahol. Amikor azt olvassa a Kávézó látogatója, hogy ezen a történeten háborognak, akkor Orbán valóban hátra dőlhet.

(Jancsó Miklós, Mécs Imre, Eörsi Mátyás és Bálint György egy korábbi SZDSZ rendezvényen)

Eörsi Mátyás ellenzéki volt, és sosem lesz Orbán embere, ezt elnyerni remélt posztja amúgy garantálja is. Ha elindul a főtitkárságért, nyilván mindent mérlegelt. Magyarországnak pedig az az érdeke, hogy bármilyen, külföldön elnyerhető pozíciót megszerezzen az ellenzék. 

Tehát mi drukkolunk Eörsi Mátyásnak, ez a lényeg.

Alábbiakban bemutatjuk, milyen egyszerű valakit rossz hírbe keverni. Ezt tette - bizonyítékok híján - Orbán csicskása, Ómolnár Miklós, valami Habony-Vajna termék Gyurcsány Ferenccel. Azt írták, hogy a korábbi miniszterelnök ittas volt, ezért szenvedett lábsárülést. Mi most megmutatjuk, hogy mindez Orbánnal történt.

Váratlan hír jelent meg a kormányfőről. http://index.hu/belfold/2013/10/01/megmutottek_orban_viktor_labat/

Azt írták, sportsérülést szenvedett edzés közben. Az Európa Kávézó azonban több fideszes forrásból úgy értesült, hogy a súlyos alkoholproblémáktól szenvedő Orbán részeg volt, mint az atom. Ráadásul Soros Györggyel és egy, a kultúránkra törő migráns csoporttal vedelt, amikor rosszul lépett, és kifordult a bokája. Amint az alábbi fényképek mutatják, a Fidesz elnöke durván alkesz. Ezért lépett félre, ezért kellett kés alá feküdnie.

Ennyi. Tíz perc alatt összeraktuk...

Az LMP-válság újabb fejezetéhez érkezett. Az alapító, Schiffer András bukása/buktatása után az orbáni népszavazás láttatja az LMP-n belüli konfliktusokat. Miközben Szél Bernadett - Orbán tusványosi árnyékában - bejelentette, hogy a párt a Fidesszel és a Jobbikkal tart a népszavazáson, addig Hadházy Ákos egy mai interjúban azt közölte, hogy távol marad a voksolástól. Szétesik az LMP?

Az ország sorsát jelentősen befolyásoló, amúgy mélyen hazug és gyűlöletkeltő népszavazás rendesen bevágott a Lehet Más a Politika soraiba. Szél társelnöknő azért ment Orbán erdélyi buzizós, nőket alázó, Európa-ellenes táborába, hogy támogatásáról biztosítsa a Fideszt. Hadházy Ákos ellenben a DK által javasolt távolmaradást választaná. Hadházy ma megjelent, a hvg.hu által közölt interjúja más szempontból is érdekes. 

Az LMP új társelnöke többször kérésre sem volt hajlandó elhatárolódni a Jobbiktól, ugyanakkor nyitottnak mutatkozott a demokratikus ellenzéki pártokkal való együttműködésre. A Gyurcsány Ferencre vonatkozó kérdésre úgy felelt, hogy nem minden párt érti, hogy "új műsorhoz új férfi kell." Ez a mondás több szempontból is különös. Gyurcsány a Demokratikus Koalíció legitimen megválasztott elnöke. Pártja ma minden adat szerint támogatottabb, népszerúbb az LMP-nél. Ha pedig új műsorhoz, új férfi kell, akkor Hadházy pedigréje nem igazán tökéletes. 2013-ig volt a Fidesz tagja, sőt, önkormányzati képviselője. Tehát támogatta például az Alkotmánybíróság szétverését, a magánnyugdíjak ellopását, és még sorolhatnánk. 

Képzeljük el azt a helyzetet, amikor a demokratikus pártokkal tárgyaló LMP személyi kifogásokat tesz, akár a le nem zárt ügyekkel rendelkező Molnár Gyulával szemben, miközben a társelnök alig pár éve még Orbán pártjának tagja volt, annak a pártnak, amelyik parancsára eljárás indult Molnár Gyula ellen. Ugye, hogy furcsa lenne? Hadházynak, aki tiszteletreméltó buzgalommal dolgozik fideszes korrupciós ügyeken, egyelőre a párton belül kell tisztáznia az LMP viszonyát a gyűlöletes népszavazásról. Hadházy Schifferrel is vitába szállt, aki azzal igazolta mindenről lemondását, hogy értelmiségi háttér kéne az LMP-nek, az új társelnök szerint pedig van ilyen. Most akkor ki mond igazat? És akkor miért lépett le Schiffer?

Szél Bernadett mintha korábbi fideszes támogatásokat köszönne meg, és tesz szívességet, a korábban Fidesz-tag Hadházy elrohadt pártnak nevezi korábbi társait és más utat javasol. Lassan dönteniük kellene, kivel mennek. Orbánnal és a Jobbikkal, vagy a többiekkel?

A kettő között nincs út, csak a megsemmisülés.

Akik látják, hogy a rothadt alma elkezd más almákat is megrohasztani, és ezt hagyják, azok, bizony, felelősek. És ez akkor is igaz, ha az Európai Unió eszköztelennek mutatja magát a rohadt alma kosárból kivételéhez. Kidobhatná a magyar választópolgárok többsége is, ehhez azonban néhány feltétel valóban hiányzik. 

Ugye, mint tudjuk, olyan, hogy Brüsszel, nincs is. Brüsszel Belgium fővárosa, és nem az orbáni Magyarország ellensége. Az Európai Uniót tagállamok alkotják, a tagállamok közösen hoznak döntéseket. Momentán azok a főnökök, akik Orbánnal egy pártcsaládban ülnek, Juncker, Merkel, Tusk. A közös döntéseket pedig megszavazza a brüsszeli fideszes frakció. Még az Európai Bizottságban is fideszes ül, Navracsics. Tehát aki brüsszelezik, az vagy simán idióta, vagy hülyének nézi a választókat. A fideszes választó pedig el is hiszi, amit a rohadt alma mond neki.

Ha az Európai Unió nem dolgoz ki mechanizmusokat a belülről bomlasztók eltávolítására, akkor az Unió tényleg végletesen meggyengülhet, szét is eshet. Vagy csinálnak páran egy kisebbet, erősebbet, immunisabbat (franciák, németek, olaszok, spanyolok, beneluxék, osztrákok, skandinávok) a többi pedig megy amerre lát. Magyarország például az államcsődbe, és Hegyeshalomnál megint határzár lesz és kinyithatjuk a csomagtartót, van-e elvámolnivalónk. 

Ha az Unió hagyja, hogy Orbán gyalázza az Uniót, miközben hatalmát az onnan kapott, és jelentős arányban ellopott pénzből finanszírozza, akkor az Unió maga is felelős, sőt, bűnrészes lesz az Unió gyengítésében, Magyarország tönkretételében, Közép-Európa putyinizálódásában. Hogy az Unió hogyan védhetné meg önmagát és a magyarokat a rohadt és fertőző almától, arra lennének javaslataink. Az ára súlyos lenne, de az Unió, és Magyarország is többet érdemel annál, mint hogy egy hatalommániás tolvaj amortizálja mindazt, amire az egész rendszerváltás létrejött: a szabadságot, a demokráciát és a jólét esélyét. 

Könnyű onnan mutogatni, hogy Orbánt a magyarok választották meg kétszer is. A dolog nem ilyen egyszerű. A "közmédia" például ki sem megy az ellenzéki sajtótájékoztatókra, nem hogy a híradóban számoljon be róluk. Így magyarok százezrei esnek el alapvető információktól. Az sem normális, hogy bárkit bármilyen bizonyítékkal feljelentenek, nyomozás sem indul, nem hogy vádemelés és ítélet. Ha az Unió ezt nem látja, sőt, hagyja, sőt saját polgárai befizetett adójából finanszírozza ezt a gyalázatot, akkor a válság mélyülni fog. Ha nem látja az Unió, hogy Orbán szét akarja verni az egész közösséget, talán csak azért, mert Putyin tud róla néhány dolgot a múltból, akkor az Unióra sokan fognak neheztelni.

Mindez, persze, nem menti fel a kormányváltás felelőssége alól a magyar demokratikus ellenzéket, amelynek két pártja is (LMP, Liberálisok) beállt most Orbán mögé.

A magyarok szeretik az Európai Uniót, a fideszesek, sőt, a jobbikosok többsége is, és ez nagyszerű. A felmérések szerint a magyarok 80 százaléka támogatja uniós tagságunkat. De nem érdemes lebecsülni Orbánt. Nem fog leállni az aknamunkával, és az Unió és a magyar demokraták közös erőfeszítésére lesz szükség, hogy megállítsuk. Kár lenne az egész kosár almáért. 

Azzal, hogy Szél Bernadett beült Kósa Lajos és Harrach Péter közé Tusványoson, néhány kérdés eldőlt. Az LMP társelnöke Orbánnal ért egyet menekültek és népszavazás ügyében, ráadásul sorosozott egy jóízűt. Az egykori ökoizé tizenkilencre kért lapot. Vagy kizúgnak a Parlamentből 2018-ban, vagy megpróbálnak Orbán koalíciós partnerei lenni. Mi az előbbit tartanánk helyesnek. 

Ahol az asszonyverő Tőkés László Szili Katalint dicséri, ahol a kollaboráns Szent-Iványi István "vitázik" a Fidesszel, ahol Rogán Cecília tart előadást arról, milyen érzés dolgozó és családfenntartó nőnek lenni, ott tette tiszteletét az LMP társelnöke. Ha már arra járt - talán a levegő hatása -, elmondta, miről mondhat véleményt Soros György, Orbán és a Fidesz vezérkar liberális kitaníttatója, egykori jótevője. Egyúttal biztosította a felvonuló fideszes vezérkart, hogy az LMP-re Schiffer András kirúgása után is lehet számítani. Talán nem is véletlen, hogy a most megválasztott másik társelnök, Hadházy Ákos is Fidesz-tag volt korábban - ahogy Fodor Gábor is. Összenő, ami összetartozik. Most kell megfizetni annak az árát, hogy az LMP időnként érdekes módon jutott kopogtató cédulákhoz?

Van egy rossz hírünk az LMP-nek: mostantól kezdve Hadházy minden korrupciós leleplezése értelmetlenné vált. A fő hatalmi, az ország sorsát döntően befolyásoló kérdésben beálltak Orbán mögé. Ehhez képest szinte érdektelen, hogy melyik helyi fideszes haver lopott pát tízmilliót. És aki bármiben egyetért Orbánnal, az nem ellenzéki.

Orbán ámokfutása kapcsán nem lehet kint és bent egeret fogni. Nem lehet Orbán leváltásáról beszélni, de egyetérteni velük az Európai Unió, és ezáltal Magyarország jövőjének megítélésében. Egyúttal az is eldőlt, hogy hiába bukott meg Schiffer, változatlanul az ő kínos, a Fidesznek és a Jobbiknak bokázó politikája a fősodor. 

Most kéne valami szóvicc arról, hogy nem lehetett más a politika, de már mindegy. Ez a párt már születésében is vállalhatatlan volt, bukása pedig még kínosabb lesz. Kár, hogy jelenlétük késlelteti Orbán bukását. De azért az így is meg fog történni.

Nem lehet könnyű az alig mérhető politikai teljesítményt mások vélt vagy valós hibáival leplezni. Szigetvári Viktor megpróbálta a saját sikertelenségét másokra kirótt bűnökkel eltakarni. Politikusként  ő vallott kudarcot, és már előre megpróbálja másokra kenni az esetleges 2018-as vereséget.

A hvg.hu közölt interjút az Együtt elnökével. Szinte érthetetlen, hogy ha egy alig mérhető formáció vezetője ekkora felületet kap a megszólalásra, akkor annak nagyobb részét miért más pártok (DK, MSZP) ekézésére használja fel? Miért nem beszél az Együtt programjáról, pártszervezési sikereiről? Talán mert azok nincsenek...

Szigetvári Viktor különös figurája a magyar politikai életnek. Szárnyait az MSZP-ben bontogatta. Baja Ferenc fedezte fel, majd Szekeres Imre és Puch László támogatásával eljutott Medgyessy Péterig. Onnan az út Gyurcsány Ferenchez vezetett, majd tőle is távozott. A következő kiszemelt Bajnai Gordon lett, míg végül pártelnöki pozícióra választották. Szigetvári tehát mindenkit kiszolgált (elárult?), aki éppen előrelépést jelentett a karrierjében. Sokan tartják politikai kalandornak, aki, miközben az MSZP-ben sokmilliót keresve csinált kampányokat, saját cégével szerződésben állt a Lázár János vezette hódmezővásárhelyi önkormányzattal. Lehet erre azt mondani, hogy egy dolog a politikai nézet és egy dolog a tanácsadói üzlet, de ez szánalmas magyarázkodás lenne. Nem hiteles egy olyan ember mondata a Fidesszel együttműködő, nyerni nem is akaró szocialistákról, aki egyszerre dolgozott az MSZP-nek és a fideszes vezetésű városnak. 

Szigetvári egy időre be is lépett az MSZP-be, hogy aztán gyors fordulattal az akkor még párton kívüli Bajnait próbálja a csúcsra emelni. Ehhez lenyúlták az amúgy is furcsa Millát, szétverték az LMP-t. Az Együtt, amely ma már nyugodtan hívhatná magát Különnek - még Bajnaival az élen - az MSZP és a DK mögé szorult az európai parlamenti választáson. Az önkormányzati választáson alig szerzett pozíciókat, nem jutott be például egyetlen megyei közgyűlésbe sem. A PM és a Szolidaritás kivált a pártból, előbbi miatt az Együtt elvesztette európai parlamenti képviseletét is. Szigetvári javasolta Falus Ferencet főolgármester-jelöltnek. Láttuk, mi lett a vége... Ráadásul egyetlen olyan cég sincs, amely bármelyik kategóriában 5 százalék fölé mérné őket. Pedig bőséges amerikai pénzekből finanszíroztak kampányokat és mindennapi létezést...

Most pedig az Együtt elnöke válogat a többi ellenzéki párt szereplői közül. Gőgös, Kunhalmi jöhet, Hiller gyanús. A DK is jöhet, csak ne Gyurcsánnyal. Botkát siratja, akit a saját pártja is leszavazott. Most képzeljük el, ha Gyurcsány Ferenc, vagy Molnár Gyula azt mondaná, hogy ők csak egy Szigetvári nélküli Együttel tudnának közösen politizálni? Bizony, nem lenne elegáns gesztus. A kritika, a bírálat joga jár mindenkinek,ez a pártküzdelem része, de a leválogatás, főleg ha valaki tagja volt a pártnak, nem illendő. 

Szigetvári szerint az MSZP nem is akar győzni, és a DK is csak arra hajt, hogy nagyobb legyen, mint az MSZP. A szocialistákra nézve ez súlyos állítás. Azzal pedig, hogy a DK nagyobb akar lenni, mint az MSZP, mi a baj? Az Együtt meg nyilván nagyobb akar lenni, mint a DK. Sőt, Gyurcsány nyilván nagyobb pártot szeretne a Fidesznél is. A pártok versenyeznek. Álljon az Együtt is 10-15 százalékon, és máris közelebb kerülünk a kormányváltáshoz.

Rossz lehet így politizálni. Van egy belső meggyőződés, hogy zseni vagyok, mindent jól látok és jól csinálok, még sincs eredmény. Abból nem lesz több szavazó, hogy alig látható erőként valaki megpróbál kiiktatni másokat a versenyből. Másokat, akik mögött több százezres tábor áll.

Az Együttnek nagyjából egy éve van arra, hogy megduplázza jelenlegi támogatottságát, és ezzel elérje az 5 százalékos küszöböt. Ha ez nem fog menni, akkor marad nekik a DK és az MSZP. Vagy megpróbálják újra összeragasztani magukat az egy százalékos PM-mel. Netán próbálkoznak civil frontokon, annak minden kockázatával. Ezen az úton már jártak, és nem hozott sikert. Esetleges új változatukban sem nyújt egyik sem garanciát arra, hogy az Együtt 2018 után lábon maradjon.

Az aggódást leplező indulat tehát érthető, csak nem biztos, hogy helyes irány.

Érdekes, még manapság is bátor mondatra vállalkozott egy Valkó Gábor nevű blogger a Klubrádióban. Azt bírta mondani, hogy az Orbán feletti győzelem érdekében a balliberális oldalnak rehabilitálni kell Gyurcsány Ferencet. Nem kell hozzá nagy töprengés, hogy igazat az adjunk az úrnak. Legalább "tiszta vizet önthetnénk a nyílt kártyák közé", és megbeszélhetnénk, mik az ő, mármint Gyurcsány "hatalmas bűnei", illetve azt is, kik jöhetnek szóba, mint az Orbán elleni csata vezéregyéniségei?

Az ominózus blogger arra hivatkozva mondta ezt, hogy Orbán legyőzése mindennél fontosabb, a korábbi miniszterelnök, jelenlegi DK elnök pedig megkerülhetetlen a baloldalon. Ha tehát aki ezen az oldalon elfogadja a fideszes mantrát a gonosz nyolc évről és a Gyurcsány a hibás típusú ostobaságot, az tulajdonképpen Orbánt és a Fideszt támogatja. Egyik oldalon a drágajóbolgárúr féle szövegek léteznek, hogy annyi sebet kapott a karaktere, lehet, hogy nagyrészt igazságtalanul, de ez már így marad, lépjen hátra. A másik oldalon a hontandrások, akik úgy reagálnak, hogy ha Gyurcsány megígéri, hogy Orbán bukása után, ha ők jönnek, újra lesz uber, vagyis olcsóbb taxi, akkor inkább ne legyen. A butaság és korlátoltság két alaptípusa ez.

Pedig olyan jó lenne valamilyen nyílt vitában megbeszélni, hogy mik voltak Gyurcsány Ferenc személyes és kormányzati bűnei. Főleg azt látva, amit Orbán művelt ebben az országban. Ellopta a közpénzeket? Feldúlta nemzetközi kapcsolatainkat? A haverjainak osztott földet, trafikot, uniós forrásokat? Agyonverte a parlamentarizmust, pártkatonákat ültetett független hivatalokba? Akkor, vagy most éltek jobban az emberek? Stadion épült, vagy kórház és egyetem? A reformjai nem segítettek volna az egészségügyön, az oktatáson? Akkor volt bóvli a magyar kötvény, vagy most? Akkor volt erősebb a forint és kisebb az államadósság, vagy most? Előre szólunk, hogy azokat a válaszokat, hogy nem, nem lopta el, de a túloldal démonizálta, karaktergyilkolta, most már mit tehetnénk, nem fogadjuk el. Ugyanis nem a túloldalt kell meggyőzni. Őket nem is kell, és nem is lehet. Azt kell látni, hogy a baloldali és liberális szavazó (vannak annyian, mint a jobboldalon) képes-e Gyurcsányt elismerve, elfogadva, tűrve új lapot nyitni a 2018-as ütközet sikere érdekében? 

És még mindig nem arról beszélünk, hogy Gyurcsány bármiféle közös ellenzéki vezető legyen. Az ennél bonyolultabb kérdés. Csupán azt mondjuk, nem lehet úgy legyőzni Orbánt, hogy van egy ember ezen az oldalon, akit megpróbálnak az oldalvonalon túlra tolni, akinek teljesítményét még mindig nem illik a helyén kezelni, aki pedig máig az utolsó választási sikerélményt adta a demokratáknak. Hogy van valaki ezen az oldalon, aki sokaknak nagyobb ellenség, mint Orbán, akinek tevékenysége nagyjából a hazaárulás kifejezéssel írható le.

Beszéljük meg végre azt a nyolc évet, dobjuk le a gátlásokat, előítéleteket! Próbájuk már meg a fideszes médiaáradattól függetleníteni magunkat, és ne higgyünk olyan kérilászlóknak, akik azt mondták, milyen jó lesz itt, ha jön az orbáni kétharmad...

Ennyi lenne a feladat. Nem kevés, de nem megsprórolható, és már a ciklus második felében járunk.

Néhány hónap múlva eldől, hogy Hadházy Ákos képes lesz-e az LMP-ből kormánypártiból ellenzéki pártot csinálni, vagy marad az ostoba és korlátolt schifferizmus, amely tönkretette az amúgy is ingatag ideológiai alapokon álló szervezetet.

Megint itt az alapkérdés: lehet-e más a Lehet Más a Politika politikája? Az alapító atya, Schiffer András ellehetetlenül a saját pártjában, távoznia kellett. Az országos szervezettel amúgy sem rendelkező formáció hitelét vesztette az utóbbi években. A Fideszhez, sőt, a Jobbikhoz való dörgölőzés, a már-már kommunista világnézet, a menekültekkel szembeni állásfoglalások, a hagymázas kapitalizmuskritika, az Európai Unió Fidesz.szintű bírálata a kutatások szerint a parlamenti küszöb alá nyomták az LMP-t. 

Mielőtt az egyre vállalhatatlanabb Schiffer teljesen magával rántotta volna a pártot, sikerült őt belülről megbuktatni. Utódja az a Hadházy Ákos lett, aki nevet szerzett azzal, hogy göngyölítgeti a fideszes korrupciós ügyeket, igaz eddig pontosan akkora sikerrel, mint például a trafikbotrányt először feltáró DK, vagy a Rogánra specializálódott Juhász Péter. Leleplezés, sajtótájékoztató, feljelentés, amely a fiókban landol. Korábbi fideszesként támadja a Fideszt - tiszteletreméltó buzgalommal. Azonban most dől el, vannak-e valódi politikusi képességei. Hogy valamelyik kisvárosban hogyan lopott a Fidesz, változatlanul fontos lesz, de társelnökként ez már kevés.

Hadházy előtt az a kihívás áll, hogy képes-e átértékelni az LMP viszonyát a többi demokratikus ellenzéki párthoz? Tud-e együttműködésben gondolkodni? Csatlakoznak-e Gyurcsány Ferenc népszavazási távolmaradási kezdeményezéséhez, vagy a részvétellel megsegítik Orbánt abban, hogy a voksolási részvétel elérje az érvényességi küszöböt? Marad-e a Kósa Lajos szintű hablaty az Unióról, mint Orbán segédcsapata, vagy felismerik a miniszterelnök tettei mögötti életveszélyt?

Szél Bernadett társelnök sietett kijelenteni, hogy továbbra is különutas politikát folytatnak. Ha ez igaz, akkor ez szembemegy Hadházy mondataival, aki 2018-ra orbánbukást ígért. 

Az LMP-nek nagyjából fél éve van, hogy új úton induljon el. Furcsa lenne nekik, az biztos, de más út már nincs. Akik szerint a 2010 előtti világ pont olyan, mint a 2010 utáni, azok kieséssel fizetnek a hazugságért, vagy kollaboráns fideszesek. Lehet más út, csak nagy levegőt kell venni hozzá. Kérdés, van-e hozzá vitálkapacitás?