Megint lebukott egy fideszes ármány. Gyurcsány Ferenc verte keresztbe a kezdeményezést azzal, hogy egész egyszerűen bemondta, mit ajánlott Kósa Lajos a szocialistáknak. Ha részt vesznek a kampányban, pénzt kapnak érte. Magyarán: a Fidesz kilóra megvenné az ellenzéket, hogy részvételükkel tegyék érvényessé és eredményessé a kvótás, valójában az országot az unióból kiléptető népszavazást.

Micsoda erkölcsi hitványságot mutat ez? Képzeljük már el a helyzetet! Kósa Lajos felhívja Tóbiás szocialista pártelnököt, hogy figyi, Tóbi, ha beszálltok a népszavazásba, akár úgy is, ha ellenünk, de részvételre buzdítotok, kaptok párszáz milliót. Nem jön az majd rosszul, gondolhatja tovább ajánlattevő és a megszólított. (Úsztok, úszunk az adósságban, néhány vidéki irodát is megmenthetnénk stb....)

Kósa a Gyurcsányt cáfolni igyekvő közleményben maga is elismeri, hogy az ajánlatot nyilvánosan megtette a frakcióvezetők valamelyik egyeztetésén. Nem bánnánk, ha Schiffer András is jelezné, mi erről a véleménye, netán hat-e valamiképpen az LMP álláspontjára a mi pénzünkből tett ajánlat? 

Az biztos, hogy a DK még a népszavazás bejelentésének napján kiállt a távolmaradás mellett, ehhez később az Együtt, a PM és a MOMA is csatlakozott. Molnár Gyula, az új MSZP-elnök is már bojkottpárti. Egyedül Fodor Gábor, és a nevéhez kötött Mókus örs tart ki a részvétel mellett. Lehet, hogy Orbán és Fodor szorosabban tartja a régi barátságot, mint gondolnánk? 

Ott tartunk, hogy Orbán retteg, hogy nem lesz még az érvényességhez szükséges 4 millió szavazat a Fidesszel és a Jobbikkal együtt sem. Ezért az adófizetők pénzén kilóra megvenne részvételre buzdító pár százezer voksot. MIndegy milyen voks, vele ért egyet, vagy sem, de emelje a részvételt, hátha meglesz a négymillió szavazat.

Ezt leplezte le Gyurcsány, és vallotta be a hír valódiságát Kósa. Ilyen ez a hatalom, és így tesz az igazi ellenzék. Azonnal porrá zúzza ezt a galádságot. 

Szerintünk Orbán bukásának reménye mindennél többet ér. Aki pedig ezektől pénzt fogad el hazája elárulásáért, az essen ki a parlamentből és tűnjön el örökre a közéletből.

Aggasztó tendenciát mutat a Magyar Szocialista Párt. Hunvald György elnökké választása Erzsébetvárosban azt mutatja, hogy a párt nem tanult semmit, és valóban átadja jövőjét Polt Péter, vagyis Orbán ügyészségének. Nem mentség, hogy a fél Fidesznek börtönben lenne a helye. Ha úgy lenne is, Hunvald ettől még nem lesz kevésbé jogerősen elítélt. Nagyobb a baj, mint gondoltuk... 

A korábbi polgármestert, Hunvald Györgyöt választotta elnöknek a VII: kerületi MSZP. Ha igaz hír a párttagság erőteljes fogyatkozása, akkor ezt a döntést legfeljebb két tucat ember hozta meg, teljesen figyelmen kívül hagyva az ellenzék, és ezen belül a szocialista párt helyzetét és érdekeit. Úgy látszik, Hunvald korábbi önmérséklete is a múlté, amikor megértette, személye már tehertétel, és lemondott a pozícióiról. Ne vezesse félre az Olvasót, hogy a politikus ügyeinek egy része felmentéssel, illetve újra tárgyalással zárult. A szocialista politikust jogerősen elítélték és le ülte büntetését.

Olyan ez, mintha Várhegyi Attila, aki amúgy felfüggesztettet kapott, helyet kérne és kapna a Fidesz vezetésében. (Nem témája a blognak Várhegyi jelenleg is kiemelkedő szerepe a Fidesz belső finanszírozási ügyeiben, párttisztséget nem visel.) 

Szanyi Tibor lehet sértett ember, hibái és bűnei számosak (gój motorosok Brüsszelben stb.) de aggódása nem megalapozatlan. Indulhat ellene eljárás a pártban, legfeljebb felveszi Dimitrov elvtárs szerepét, és vádbeszéddé alakítja meghallgatását. Abban van igazsága, hogy az MSZP olyan útra indulhat el, ahonnan nincs visszaút. Molnár Gyulát felmentették - még nem minden alól -, de Hunvald szerepvállalása ziccer a Fidesznek. Jön majd Boldvai és Hagyó is? 

Molnárnak és Hillernek nehéz lesz elmagyaráznia, hogy a Habony-médiában megjelenő negédes interjúk nem a Fidesznek kiszolgáltatottság jelei. Arra sem lesz egyszerű érvkészletet összerakni, hogy a párt vezetése csupán tudomásul veszi a helyi szervezet döntését. Megtették a dunaújvárosi időközi előtt is. Nyolc százalék és elnökbukás lett a vége. Több ilyen hiba biztos nem fér bele... Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy lássuk, hogyan fogja a szocialistákat börtönválogatottnak nevezni a Fidesz.a 2018-as, majd a 2019-es kampányban. És miféle együttműködést képzel el az MSZP az ellenzékkel, amikor börtönviselt embereket helyez pozícióba? Ki tud majd ezek után szóba állni velük? Ha csak pont nem ez a cél..., de az biztos Fidesz-győzelem. És innentől már nem is merjük tovább gondolni.

A Molnár-Hiller-tandemnek a nyilvánosság előtt is el kell számolnia azzal, hogy az MSZP merre megy tovább. Ez az út a pusztulásba vezet. Nem gyurcsányozni és sóskázni kellene, hanem feddhetetlen politikusokat keresni. Szinte hihetetlen, hogy az MSZP mennyire nem érti a 2018-as választás tétjét és önnön felelősségét.

A Kávézó megnézte, mit mértek a közvéleménykutatók az utóbbi két évben az Magyar Szocialista Párt és a Demokratikus Koalíció támogatottságáról. A tendencia sokakat meg fog lepni: az MSZP stagnált, a DK ellenben gyarapodik. Ebből az következik, hogy Gyurcsány Ferenc pártja új szavazókat hoz. Nem az MSZP-től vesz el, hanem ellenzékieket, vélhetően korábban passzív baloldaliakat szólít meg.

Az Ipsos/Závecz Reserch és a Medián eredményeit vettük górcső alá. (Akad más cég is, de ezeknél tetten érhető az egyértelmű pártbefolyás. A Publicus és a Repulicon az MSZP-hez áll közel, a Nézőpont és a Századvég a Fideszhez.) Igyekeztünk két mérvadó, függetlennek tekinthető cég adatsorában megbízni, bár korábban volt már példa, hogy elég pontosan eltaláltak egy választási eredményt, máskor viszont ez nem sikerült.)

2014 szeptembere és 2016 júniusa között a DK támogatottsága az Ipsos/ZRI-nél a teljes népesség körében 3, a biztos szavazók körében 4 százalékról indult. A jelenlegi két adat 6, illetve 11 százalék. A növekedés kétszeres, illetve majdnem háromszoros. A Mediánnál a DK pontosan ugyanezeket az adatokat hozza idén áprilisig. Eközben az MSZP az Ipsos/ZRI-nél nagyjából annyival nőtt, mint amennyivel a Mediánnál csökkent. Ez pedig stagnálást jelent az elmúlt közel két évben.

A Mediánnál az MSZP és a DK támogatottsága közötti különbség mára szinte elenyészett. 2014 szeptemberében a teljes népesség körében 8, a biztos szavazók között 11 százalék volt. Idén áprilisban a biztosak között 2, a teljes népesség körében ez 4 százalékra zsugorodott. Az átlagolt adatok szerint a Demokratikus Koalíció támogatottsága másfélszeresére nőtt 20 hónap alatt a teljes népességen belül. A biztosak között megduplázódott.

Adódik még egy kérdés az összegzés előtt, hogy pontosak-e ezek a mérések? Nos, nem biztos. A Medián például azt jósolta, hogy a DK be sem jut az Európai Parlamentbe, ehhez képest Gyurcsányék közel 10 százalékot szereztek. (Ellenben a Nézőpont jól jósolta a két brüsszeli mandátumot...) A dunaújvárosi eredmény pedig még erre is rácáfol: a DK 21, az MSZP 8 százalékot kapott. Előzetesen erre senki sem számított. Amikor a két párt külön indult - EP és Dunaújváros - Gyurcsányék jobban, eredményesebben kampányoltak. 

Az eredményekből az következik, hogy ha adottnak tekintünk egy baloldali tábort, amely egykor több, mint kétmilliós volt, akkor az MSZP stagnáló eredménye alapján a DK képes új, korábban passzív szavazókat megtalálni az MSZP egykori szavazói közül. Akkor lenne igaz, hogy a DK csak a szocialisták tortájából szeletel, ha a szocialisták csökkennének, és ennek arányában és rovására nőne a Demokratikus Koalíció. De nem csökken az MSZP, igaz, nem is nő. Tehát az az MSZP-s mantra is tévhit, hogy ha nem lenne DK, akkor az MSZP erősödne. Nem, ma ennyien szavaznának az MSZP-re, és mindenki más, aki képes ezt bővíteni, az a kormányváltást szolgálja. Ezért is szomorú, hogy az Együtt, a PM és a többi törpe formáció összesen alig pár tízezer embert érdekel.

Hogy a DK és az MSZP közötti tendencia folytatódik-e, ma még nem tudható. Ősszel még okosabbak leszünk.

Aki gyurcsányozott, megbukott, Molnár Gyula ha vékonyat is, de mégis csak felhatalmazást kapott az együttműködésre - ezek a legfőbb tanulságai az MSZP kongresszusának. Ősszel már okosabbak leszünk, és látni fogjuk, hogy képes-e az ellenzék másfél év alatt összekalapálni egy kormányváltó többséget.

Már megint, ha úgy tetszik, még mindig Gyurcsány Ferenc az origo az MSZP-ben. Ez a tisztújítás is róla szólt. Voltak szavak, hogy ki milyen dögös pártot akar, jött szembe az unásig nyomott megújulás-mantra, de gyakorlatilag mindenki a DK elnökéhez, az MSZP egykori miniszterelnökéhez és elnökéhez mérte magát. A DK jön fel, látni kellett, hogy viszonyul ehhez az MSZP. A jelöltek nagyobb része a kampányban elérkezettnek látta az időt a korábbi vezetőjükkel való végleges leszámolásra. Ők mind el is hasaltak, egytől egyig.

Botka László bukott a legnagyobbat. A hírek szerint a Gyurcsány-fóbiás polgármester, amikor már veszni látta a választmányi elnöki pozíciót, azt is bedobta, hogy ha őt választják, vállalja a miniszterelnök-jelölti posztot is 2018-ban. És a küldöttek még így is elengedték a Medián szerint legnépszerűbb politikusuk kezét. (Vagy a Medián mért megint rosszul, vagy a küldöttek nem ismerik saját tagságuk véleményét. Igaz, a tagságot ők képviselik...) Az biztos, Botka mindent bedobott, de még így sem kellett... Elege lett a küldötteknek a diktatórikus választmányi vezetésből - mondják a bennfenntesek, ráadásul Szegeden is gyűlnek a konfliktusok. Ezzel eldőlt: Botka már nem lehet kormányfőjelölt két év múlva. Akit a saját pártja leszavaz, hogyan próbálhatna a demokratikus oldalon, pláne az országban többséget szerezni? 

A Gyurcsányt a DK éléről visszaléptetni akaró Harangozó Tamás is orra esett. Ő a tipikus esete annak, aki annyira elvakult, hogy már arra sem emlékszik, hogy 2006-ban a Gyurcsány által hozott svungnak köszönhetően lett képviselő. Hasonlóan járt a legkevesebb szavazatot kapó Szanyi Tibor is. Ők ketten az elnökválasztás második fordulójáig sem jutottak el... (A Kávézó a dunaújvárosi időközi választás után megírta, hogy itt a gyurcsányozás vége, és igazunk lett...)

A győztes Molnár Gyula lett, aki Hiller István választmányi elnökkel tandemben vezeti az MSZP-t a 2018-as választásra. Hiller már tett ilyet Gyurcsánnyal is, igaz, más felállásban. Hiller még úgy is könnyedén verte Botkát, hogy sokan a szemére vetik, hogy megvédte Orbán kerítését, cserébe meg is dicsérte a diktátor, hogy milyen nemzeti. Molnár sikeres újbudai polgármester volt, és most megbízást kapott az ellenzéki együttműködés formálására. Tegyük hozzá, hogy soha ilyen alacsony támogatottságú elnöke nem volt az MSZP-nek. Molnár 55, Tóbiás 45 százalékot kapott. (Gyurcsány 2007-ben 89 százalékkal lett elnök, és még Mesterházy Attila is kétharmadot vitt Szanyival szemben.) Tanulságos az is, hogy Gyurcsány 2009-es lemondása óta hét év telt el, és az MSZP tegnaptól a negyedik elnökkel próbálkozik (nincs már Lendvai, Mesterházy és Tóbiás sem...). Futballban hét év alatt négy edző maga a szakmai halál. Mindig új emberek, módszerek, edzéstervek, csapatépítés, igazolások - ennyi változás nem a stabilitás, inkább a kapkodás jele. Tóbiás sokat dolgozott, de hiába a földügyi sikeres aláírásgyűjtés - az emberek nem hisznek semmilyen ellenzéki népszavazás sikerében -, a dunaújvárosi vereség lélekig hatolt, és ott vezetői kompetenciája is megrogyott...

Molnár Gyula okos politikus és jó szervező. A Kávézó közönsége abban bízik, élni tud a törékeny bizalommal. Tudja, hogy 2018 nem csak a személyes sorsáról dönt, hanem az MSZP jövőjéről és az országéról is. Mindenesetre biztató, hogy első nyilatkozatában elhagyta a Tóbiás-féle, az orbáni népszavazás kapcsán képviselt egyrészt-másrészt szöveget, és a DK, meg az Együtt után bojkottot hirdetett. Megfontolt mondat az is, hogy mindent a választási győzelemnek kell alárendelni. Ha az MSZP végre nem Gyurcsányt, hanem Orbánt akar váltani, akkor a párt nélkülözhetetlen fogaskereke lesz Orbán megbuktatásának. Ha folytatják a harcot az ellen, aki utoljára választást nyert a baloldalnak, akkor az MSZP ki fog esni az országgyűlésből. És abban Szanyinak is igaza van - bár csak ő vitt gój motorosokat Brüsszelbe -, hogy a szocikon belüli kollaboránsoktól, trafiktulajoktól, helyben a Fidesszel együttműködőktől el kell köszönni. Vagy Orbán, vagy demokratikus Magyarország. Nincs más út.

Most akkor ingujjat feltűrni! A DK és az MSZP együttműködése az alap. Ez a munka már ősszel elkezdődhet.

Erőset üzent a DK elnöke az éppen tisztújító szocialistáknak. A Demokratikus Koalíció nem csak kitette a néhai szocialista kormányfő fotóját, de párhuzamot is vont Horn Gyula és önmaga Európa-párti politikája között. Egy hasonlóság biztos van a két politikus között: mindketten nyertek választást. Lássuk, van-e még?

Valamikor az MSZP-nek több, mint kétmillió szavazója volt. Így volt ez 1994-ben, de még 2006-ban is. Ha ennyien szavaznának a baloldalra 2018-ban, Orbán bukna. Ha úgy tetszik, van több, mint kétmillió magyar, aki tud, képes szavazni a baloldalra. Ha nem teszi, nem zsigeri gyűlöletből nem teszi, hanem más okai lehetnek. De ha kell, ha onnan kapja az erőt, az víziót, a jobb élet reményét, akkor nem érdeklik Orbán nemzetinek hazudott szólamai és hazaárulózása, szavaz a baloldalra.

Ezt a kétmilliós tábort először Horn Gyula kalapálta össze, őket kell újra megtalálni. Itt vannak valahol, itt élnek köztünk, csak meg kell őket találni. A folyton megújuló, személycserékben veszteglő, belső harcokat vívó, de még mindig beágyazott MSZP, és az egységes, feltörekvő DK küzd ezért az örökségért. 

Ez az örökség leginkább arról szól ma, hogy ha nagyon szaladsz elől és nem figyelsz a gyengékre, leszakadóknak, lassabbakra, előbb-utóbb egyedül maradsz. De szól arról is, hogy ne élj vissza a kormánytöbbséggel akkor sem, ha az kétharmados, maradj demokrata. Csinálj reformot, de népnevelés nélkül, és mindenekelőtt tudd a nemzet érdekét: hazánk jövője a Nyugat, az Európai Unió, biztonságunk záloga pedig a NATO. Horn képes volt együttműködésre - ha számos konfliktussal is -, pedig abszolút többsége volt. Az MSZP-SZDSZ koalíció pedig az ország érdekében és javára kormányzott.

Az MSZP menekültügyi vargabetűi, a Fidesszel kollaboráció felbukkanása, a más pártokkal együttműködés elutasítása a Horn-féle örökség elárulása. Ezt érezte meg a DK elnöke. Gyurcsány Európa-pártisága megkérdőjelezhetetlen, ma is a leginkább elfogadott magyar politikus Brüsszelben. Tud és akar is együttműködni másokkal, képes szociális érzékenységgel reformokban gondolkodni. Birtokában van a nyerés képességének.

Az MSZP - amíg az DK el nem verte Dunaújvárosban - pökhendien nyilatkozott mindenki másról. Aztán kiderült, a kutatók rosszul mérnek, a két párt közti távolság kampányhelyzetben szinte nem is mérhető - lásd európai parlamenti választás. 

Gyurcsány Ferenc egy korábbi évértékelő beszédben azt mondta, a DK legyen a legerősebb párt a demokratikus oldalon. Jó nyomon jár, ha ehhez Horn Gyula híveit is felkutatja.

Valamit valamiért. Ha az angolok így döntöttek, akkor menniük kell. Ami történt legyen figyelmeztetés Európa hazardőreinek, populistáinak és nemzetvesztőinek. Elsősorban Orbán Viktornak. Idevezet a hitványságuk: erősödő orosz befolyás, területi igények, zuhanő tőzsdei és valutaárfolyamok. Nem a migrácsok csinálták itt a bajt, hanem az Orbán és Cameron-féle gazemberek.

Amikor az az ember hirdet a brit bentmaradás mellett, aki ellopja az angolok pénzét és odaadja a strómanjainak, akkor az eredmény borítékolható. Aki Orbánnal barátkozik, az megbukik: Kadhafitól, Szaakasvilin át, Janukovicstól Ficóig és Berlusconiig hosszú a névsor. Orbán elintézte Cameront is, aki aljasságban csak vele tudott vetekedni. Cameron, ahogy Orbán is, a tűzzel játszott. Brüsszelezett, hogy hazai pozícióit erősítse, persze, nem gondolta komolyan. Csak a vidéki angol nyugdíjasok bedőltek neki. Egy nap alatt tették tönkre az Egyesült Királyságot és az Európai Uniót.

Cameron, miután beírta nevét a brit történelem fekete oldalaira, angolosan távozott. Orbán azonban még itt van. A brexit hozhatja el az ő bukását is. Milliók vártak idehaza arra, hogy történjen már valami, ami megmozdítja a körülményeket Orbán monolitnak látszó hatalma körül. Most megtörtént. Nem Harangozó Tamás otrombaságai és ostobasága, nem Schiffer András brexites nácibeszéde, nem a belső válságtól küszködő Jobbik,de még csak nem is az óvatosan erősödő Gyurcsány Ferenc tudott most új forgatókönyvet írni.

Orbán Cameron útját járja. Úgy tesz, mint aki nem látja, mekkora bajt csinált a brexit több százezer magyarral, aki kimenekült előle, és a kint megkeresett pénz hazaküldött részében reménykedő itthoni hozzátartozókkal. Azt mondja, a migráncsok a hibásak, közben a brexit-párti angol pártok éppen ugyanezzel érveltek, csak nekik a bevándorló magyarok voltak a migráncsok, akik elveszik a munkahelyeiket és veszélyt jelentenek a kultúrájukra.

Orbán hiteltelen. Ne érveljen mások uniós tagsága mellett, aki nem teszi ki a Parlamentre az uniós zászlót, aki lopja az angol munkás, a francia borász és a dán mérnök pénzét, aki szerint Brüsszel árt, és aki olyan embert nevez ki miniszternek, aki a brit népszavazás napján nehezen tudna érvelni az uniós tagság mellett.

Orbán tervezett, és a gyalázatos Alkotmánybíróság által jóváhagyott népszavazása előkészíti azt, amit Cameron művelt. Orbán tudja, hogy nem jön többet uniós pénz. A lopott zseton százmilliárdokban áll, tehát már Ráchel unokája is megél majd. Viszont meg kéne szabadulni az uniós ellenőrzésektől, demokratikus szabályoktól. Ehhez kell a népszavazás, távolodni az Uniótól. Hogy övé legyen ez az ország, elszegényedő nyomorultakkal, a Várból lenézett alattvalókkal, megfélemlített tömegekkel, efféle ügyészséggel soha meg nem valósuló felelősségre vonással.

Nagy hülyék vagyunk, ha ezt hagyjuk. A brexit új helyzetet teremt. Ha ügyes a demokratikus ellenzék és az Európa-párti tömegek, Orbán, mint hazájára leselkedő veszélyforrás, megdönthető lenne. Magyarország érdeke a még több Európa. Az az érdekünk, hogy a krakéler tolvajokat móresre tanítsák, hogy veszélybe kerüljünk akár az államcsődöt ígérő kizárással. Hátha akkor felébred az ország és elkergeti, majd számon kéri ezt a fideszes bűnbandát.

Sokszor, sokan leírták már, meglehet, pokolra kell mennünk, hogy megszabaduljunk Orbántól. Lehet, hogy az út már elindult alattunk. Rajtunk is múlik, meddig megyünk rajta. Volt már olyan uniós vezető, aki az eredmény hatására megköszönte az Európai Parlamentben dolgozó, döbbent brit alkalmazottaknak a munkát. Ne várjuk meg, amíg nekünk is megköszönik.

Dunaújváros erősen beüzent az MSZP-nek. A baloldali szavazó nem szereti, ha az MSZP a Fidesszel működik együtt, és nem köt szövetséget a többi ellenzékivel. És a baloldali szavazó azt is utálja, ha az MSZP gyurcsányozik. Ha lett volna ellenzéki összefogás, a Fidesz a dunaújvárosi mandátumot is elvesztette volna. Az MSZP azonban segített Orbánnak.

Emlék 2006-ból...

Íme néhány tanulság:

1. Nagy volt az arca a dunaújvárosi MSZP-nek, bizonyos Pintér Attilának. Simán bemondott valami felmérést, hogy az ő jelöltjük, Selyem József mennyire ismert a körzetben, bezzeg a DK-s Huszti Zsolt nevével alig találkoztak. Selyem tényleg ismert volt, hiszen több, a Fidesszel kötött mutyit megszavazott. Sajnos, az a gyanú beigazolódni látszik, hogy az MSZP azért rúgta fel a megállapodást a DK-val, és indított saját jelöltet, mert a Fidesz, a Pintér rokonának adott trafik után ezt várta el tőlük. És a baloldali szavazó büntetett.

2. Részeként a dunaújvárosi kampánynak és az MSZP tisztújításának több szocialista politikus is úgy érezte, bele kell rúgnia korábbi elnökébe és miniszterelnökébe. Közös holdralövést vizioinált Orbán és Gyurcsány számára Harangozó Tamás, majd Gyurcsányt a múltnak nevezte Tóbiás József és Botka László. (Amúgy utóbbi kettő már jóval Gyurcsány előtt képviselő lett az MSZP-ben, Harangozó pedig Gyurcsány 2006-os svungjával nyert mandátumot...) Dunaújvárosban a DK 24 százalékot kapott, az MSZP 9-et. Gyurcsány pártja két és félszer több támogatót talált. Ergo: a baloldali szavazó büntetett a gyurcsányozásért.

3. Ha a PM és az MSZP beállt volna a korábbi megállapodás szerint a DK jelöltje mögé, akkor a Fidesz elvesztette volna a dunaújvárosi mandátumot. A fő bűnös az MSZP, de a helyben jó jelöltet találó, végre kimutatható eredményt produkáló PM azonban szintén tettestárs a mandátum ellenzéki elvesztésében. Nincs alternatívája annak, hogy közös demokratikus ellenzéki jelölt induljon a körzetekben. Ha nem így van, a választási matek bünteti az ellenzéket - és segíti a Fideszt.

4. Érdekes lehet, hogy a szocialisták tisztújítását hogyan befolyásolja a dunaújvárosi bukás. Talán történelmi pillanat ugyanis, hogy egy időközi választáson egy önállóan induló MSZP-s jelölt 10 százalékot se érjen el. 

5. Volt már olyan, hogy önkormányzati választáson a DK legyőzte az MSZP-t, Ez már majdnem megtörtént az európai parlamenti választáson is, ahol alig egy százalék lett a különbség a szocialisták javára, de az EP-voksoláson Budapesten Gyurcsány már megverte a szocialistákat. A mostani eredmény - DK 24, MSZP 9 - azt jelzi, hogy trendforduló lehet a baloldalon.

6. A DK most először ért el 20 százalék fölötti eredményt. Úgynevezett politológusok gyakran írták le, hogy éppen mi az "üvegplafon" a Demokratikus Koalíció számára. Ezt azt jelenti, hogy Gyurcsány annyira megosztó személyiség, és annyira Őszöd és a karaktergyilkossági kísérletek foglya, hogy erősen korlátos a szavazatszerző képessége. Hívták a DK-t egyszázalékos pártnak. Amikor meglett az 5, akkor azt mondták, sosem lesz 10. Aztán az is meglett. Most már van egy 23 százalékos adatuk is... A DK amúgy csendesen a Jobbikot is megverte Dunaújvárosban.

7. A közvéleménykutatók pártszimpátiát mérő adatai pontatlanok. Dunaújváros azt mutatja, hogy a DK népszerűbb, mint az MSZP. Akik látták a kampányt, mondják, hogy helyi szervezete is erősebb volt a szocialistákénál.

8. 2014-hez képest a Fidesz és a Jobbik szavazatokat vesztett, a demokratikus ellenzék pedig nyert. Ezért is különösen fájó, hogy mégis Orbán vitte el a mandátumot. Ha az MSZP ettől sem józanódik ki, és száll le a magas lóról, akkor tényleg nagy bajban lesz az ország 2018-ban.

Schiffer András bejelentette, hogy távozik a politikából. Érthető lépés. Az LMP egy helyben topog, hiteltelenné tette a Fideszhez és a Jobbikhoz dörgölőzése. Hat évvel Orbán után pedig középen állást hangoztatni értelmetlen illúzió. 

Mondhat bármit a Lehet Más a Politika vezetője most, hogy hátralép, de az az igazság: elfogyott körülötte a levegő. Lépése alapvetően tisztességes, hiszen a politikai világában ritka, hogy valaki felismeri maradása értelmetlenségét, de az az igazság, ideje volt már. Az a világ, amit Schiffer képvisel, főleg 2010 óta, tarthatatlanná vált. A sem MSZP, sem Fidesz világa immár értelmetlen, látva Orbán és bandája elképesztő ámokfutását. Hét évvel lemondása után a gyurcsányozás is felesleges. Ráadásul hatalommal való visszaélés miatt feljelentette Gyurcsány Ferencet, ugyanezt nem tette meg Orbánnal. Gyurcsánytól nem kért bocsánatot a sukorói igaztalan vádjai miatt, Orbánra pedig - akinek korábban ügyvédje volt - csak verbális nyilakat lőtt ki. 

Az LMP nem tudott karakteres ellenzéki erővé válni. Ügyeiben, amiket vitt (ügynökkérdés, korrupció) voltak vetélytársai, főleg a DK és az Együtt), a globalizációellenes hajcihő pedig kétségesen szállíthat öt százalékot. A Kávézó információi szerint Schiffert belülről is kritikák érték, hogy az LMP-t távol tartja bármiféle ellenzéki együttműködéstől, ezzel pedig Orbánt segíti. Ráadásul a Jobbikkal kötött furcsa barátságai is inkább lassú népszerűségvesztésre ítélték a pártot. Az LMP országos szervezete is hiányos, egész megyékben nincs szervezetük, képviseletük. 

A 2009-es, Gyurcsánytól rettegő, de Orbánt sem akaró svung odaveszett, és máig nem tudni, hogy a 2010-es önkormányzati választás előtt két nap alatt mitől sokszorozódott meg az LMP ajánlócéduláinak száma... 

Schiffer jó koncepcióval indult, de Orbán brutális hatalomgyakorlása elszívta előle a levegőt. Az LMP-nek is előbb-utóbb döntenie kell. Vagy rátalál a szerinte kisebbik rossz demokratikus pártokra, vagy tovább játssza a pávatáncot, amely Orbánt támogatja. Előbbi új helyzetbe hozhatja az LMP-t, de ki is ejtheti 2018-ban, Utóbbi viszont árt az országnak.

Schiffer András felismerte, hogy ebben a helyzetben hitelessége nem kophat tovább. Ez is valami.

Bele lehetett volna pusztulni az őszödi beszédbe. Mégsem ez történt. Gyurcsány Ferenc túlélte, és az ország is megkapta a várt Orbánt, hogy végre kiderüljön róla, hogy kicsoda valójában. Rámegy egy ország arra, hogy Orbán elszabadult, de ha megbukik, többet nem tud visszatérni. Ez is Balatonöszöd üzenete.

Visszatérő politológusi toposz, hogy az öszödi beszédet meg kell tagadni, az csak Gyurcsány műve, ő a hibás, ő okozta vele a későbbi orbáni kétharmadot. Ez súlyos tévedés. Amikor 2009 áprilisában lemondott, az MSZP-nek, amelyet korábban megmentett, és másfél év alatt a semmiből győzelemig vezetett, még volt 1,5 millió szavazója. Ha annyi megmarad, sosem lett volna kétharmad. De jött a mindent megtagadó Mesterházy, és az egy évre vállaló, parlamenti búcsúbeszédében Orbánt demokratának nevező Bajnai, és még elveszett 500 ezer szocialista szavazó. Ebből lett a kétharmad. 

Öszödön a szónok kimondta, hogy ne azért legyél politikus, hogy beülhess tuti pénzért a Parlamentbe, hanem azért, hogy fejleszd, javítsd az országod. Ez éppen azzal ellentétes, amit Orbán csinált az elmúlt hat évben. Gyarapodás sehol, csak a lopás, a hatalom maradt, meg a szegényedők reménytelen, és kivándorlók reménykedő tekintete.

Lehet még ugrabugrálni, hogy fúúúúj, miket mondott Gyurcsány. Orbán nem mondja de teszi. Kurvának tartja az országot, amelynek polgáraival bármit megtehet. Még a nyílt színi lopást is nevezheti a nemzeti tőke megerősítésének. És hazudik éjjel-nappal. Nem mondja, hogy hazudik, de minden mondata hazugság. 

Gyurcsány - minden ellenkező híreszteléssel ellentétben - túlélte Öszödöt. Csinált egy új pártot, amelyik 2014-hez képest megerösődve kerül majd be a 2018-as országgyűlésbe. A DK nélkül pedig nincs, nem is lehet kormányváltás. Volt egy pillanat, amikor kiderült volna, hogy hiába a miniszterelnöki múlt, az MSZP szennyeseinek ledobálása, ha az európai parlamenti választáson a DK nem csinált volna 5 százalékot, Gyurcsánynak vége lett volna. De nem 5 százalékot csinált, hanem 10-et. 

Ha Orbán megbukik, előbb-utóbb meg fog, éppen azért lesz így, mert Öszödből nem értett meg semmit. És Gyurcsány - bármilyen módon - de részese lesz a bukásnak és a negyedik köztársaság felépítésének.

Az lesz az öszödi beszéd végleges rehabilitációja.

Orbán kegyence, akit a mi pénzünkből béleltek ki, és aki csak és kizárólag emiatt lehet a Corvinus rektora, úgy gondolta, megfenyeget mindenkit, akinek nem tetszik, hogy lopnak. Ez a rothadt erkölcsű alak azt bírta mondani, hogy ha sokat maffiázzák a Fideszt, és kutatják, hogy mennyit raboltak a közvagyonból, akkor majd jól kinyitják a privatizációs dossziékat.

Na, kérem, ez a Fidesz. Ez a velejéig mocskos szemlélet. Tehát, ez a Lánczi nevű alak nem azért gondolná megbeszélni a nyolcvanas évek végétől indult magánosítást, mert mondjuk, szükségesnek tartja azok gazdasági hasznának és politikai moráljának felülvizsgálatát, hanem, hogy zsaroljon vele. Nos, tessék csak nyugodtan kinyitni. Rögtön kezdjük azzal, ahogy az államtól kapott pártszékházból Orbán papának kőbányája lett. 

Ebben a bizonyos mondatban, hogy el a kezekkel a lopásainktól, minden benne van, amiért az emberek nagy része meggyűlölte az elmúlt huszonöt évet. Benne van a Fidesz minden cinizmusa, a sohasem létezett antikommunizmusa, az az életfolozófiájuk, hogy semmi más nem számít, csak a hatalom és a pénz. Egy ilyen Lánczi a Századvégnél milliárdokat kaszált mindannyiunk közös pénzéből. Egy ilyen Lánczi arra ad tanácsokat Orbánnak, hogy nevezze a nemzeti tőke és vállalkozások megerősítésének azt a módszert, ahogy kistafírozzák a rokonokat, haverokat, biztosítva a dédunokák megélhetését is - a mi adóforintjainkból.

És ez a Lánczi vezeti Magyarország legfontosabb közgazdasági egyetemét. Ott ül pökhendien a nyalonc és kioktat. Fogalma sincs arról, hogy mondata végzetesen lejárat egy intézményt. Ilyen szemlélettel kellene ott életre, tudományra nevelni és oktatni? Veszélyérzete semmi, azt gondolja, kitartója örökké hatalomban lesz. Fogalma sincs arról, hogy mennyire elege van az országnak ebből a Louis Vuitton-os világból, a felkapaszkodott senkikből, akik a nyakán ülnek ennek az országnak, teszik tönkre mindennapjait és rombolják kilátástalanná jövőjét.

A Lánczik a a Fidesz foga sárgája. csak hogy tudjuk, kik ellen kell harcolni és kiket kell majd móresre tanítani a bukásuk után. Ne feledjük a nevét. Lánczi András.