Ami történt, az ötvenes éveket idézi. Az ügyészség nem cáfolta Tátrai Miklós szavait, hogy a vádhatóság valamelyik, embere az ügyvédjén keresztül ajánlatot tett neki: ha Gyurcsány Ferencre vall Sukoró-ügyben, akkor ő mehet, és Orbán egyetlen demokrata ellenfele bevarrható lesz. Tátrai - és a vagyonügynökség másik vezetője - Császy Zsolt azonban nem vette magára a bűncselekményre való felszólítást. Cserébe elsőfokon durva letöltendő büntetésre ítélték őket.
Úgy látjuk itt, a Kávézóban, hogy a magyar nyilvánosság nincs tisztában annak jelentőségével, amit Tátrai mondott. Itt két, ártatlanul meghurcolt embert gyakorlatilag megzsarolt a magyar vádhatóság. Ez még csak nem is vádalku, mert ott a bűncselekményt elkövető embernek azzal ígérnek csökkentett büntetést vagy felmentést, hogy egy náluk súlyosabb bűncselekményt elkövetőt a vallomásuk, információik alapján lehessen elkapni és elítélni.
Itt azonban nem erről van szó. A magyar államot semmilyen kár nem érte - ellenben a fideszes politikusok ingatlan- föld- uniós péntügyi stb. stb. machinációval. A kár annyi, hogy Orbán - és persze korábbi ügyvédje, a feljelentő Schiffer András - miatt meghiúsult egy eurómilliárdokat és több ezer új munkahelyet teremtő beruházás. Ez is egyfajta hűtlen kezelés. Ahhoz hasonlatos, mint amikor a Gyurcsány-kormány idején a Fidesz tüntetett a dunaújvárosi Hankook-beruházás ellen, aztán kormányra kerülve már a cég új fejlesztéseivel ünnepeltették magukat. Itt jegyezzük meg, hogy a sukorói beruházást tervezőkkel Orbán is találkozott a Martonyi-villában, ennek részleteit az ügyészség soha nem vizsgálta.
Hogy Tátrai és Császy nem tört meg, az nem is kisebbfajta hősköltemény. Hányan tették volna meg, hogy inkább vallanak valakire, csak hogy szabaduljanak? Tízből nyolcan? Mégsem tették, mert tudták és tudják, hogy ők maguk is ártatlanok, sőt a miniszterelnök is, aki csak egy Magyarországnak hasznot hozó beruházást akart tető alá hozni. Volt már olyan bűnügy - a magyar nyilvánosság efelett is elsiklott -, ahol megszülettek a terhelő vallomások, amelyeket aztán a tárgyalás során vissza is vontak. Tátrai és Császy mégsem ezt tették. Hány rokon, barát nyúzhatta őket, hogy ér ez neked ennyit? Nem mindegy? Mondj valamit Gyurcsányra és este már otthon vacsorázol. De nem tehetem, válaszolhatta a két korábbi köztisztviselő, mert ő sem követett el semmit, meg én sem. (Amúgy, nem furcsa, hogy az akkor kormányon levő mai MSZP mélyen hallgat, és még véletlenül sem ad ki legalább egy tiltakozó közleményt?)
Most itt ülnek az elsőfokon kiszabott börtönbüntetéssel, várják a további tárgyalásokat, és nincs kétségünk felőle, hogy ha kell, Strasbourgban fognak nyerni. Nevüket meghurcolták, de a hitük nem veszett el: tudják, hogy ártatlanok.
E per árnyékában közben egy másik koncepciós perben (UD Zrt.) - ha megrovásért is - de bűnösnek mondták ki Dávid Ibolyát és Herényi Károlyt. Ők is ártatlanok, a bűnösök jól fizető kormányzati pozícióban ülnek.
Ez az Orbán-rezsim lényege. Ha velem vagy, lesz pénzed, hatalmad, igazmagyar leszel és elsikálom a bűneid, de ha nem, akkor véged. Orbán utolsó legyőzőjére és örök ellenfelére pályázott, de nem jött be. De valakiken bosszút kellett állni. És tanuljon a mai fideszes had abból is, hogy mivel szembement a diktátorral, saját korábbi igazságügyi minisztere is bűnös lett. Annyival van beljebb, hogy börtön nem fenyegeti.
Ne feledd, Olvasó, így járhatsz Te is.
Az utolsó 100 komment: