Csendes kis hírecske a pengés kerítést építő pengés focista napi hőzöngései között. Soha nem látott magasságba szökött az államdósság. Pedig 2010-ben a régi-új miniszterelnök harcot hirdetett ellene. És a 3000 milliárdos magánnyugdíj megtakarítás is odaveszett már.

Könnyű most élcelődni, bár semmi más nem történt, mint hogy Orbán 2010-ben is - mint folyamatosan - hazudott a választóknak. Korábban a 300 forintos benzinár esetén akart a Fidesz miniszterelnököt lemondatni, azóta jóval 400 felett is megszoktuk. Azt is mondta, hogy akinek kormányzása idején 300 forint fölé megy az euró értéke, az is távozzon. Azóta övé lett minden idők legrosszabb forint/euró árfolyama is,

Hasonló történt az államadóssággal. A tegnapi hír szerint a központi költségvetés adóssága az előzetes adatok alapján 25 258,1 milliárd forintot tett ki június 10-én – olvasható az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szokásos jelentésében. Ilyen magas szinten még soha nem járt az adósság, 25 ezer milliárd forint fölé nem került még a tartozások állománya. Az adósság március és május között is 400 milliárd forinttal emelkedett, júniusban az előzetes (heti) adatközlés szerint további 200-300 milliárddal nőtt,

Jön majd az ellenérv, hogy "abban a nyolc évben" nagyobb mértékben nőtt, mint 2010 óta. Ezzel a magyarázattal azonban több dolog is hibádzik. Például az, hogy 2010 előtt - jelentős részben az adósságból - de milliók életszínvonala nőtt. Béremelés, nyugdíjemelés történt, de épültek kórházak, autópályák, egyetemek is. 2010 óta se béremelés, se beruházás, és milliók életszínvonala csökken. Az adósság mégis nő. Rekordra. Hol a lé, kérdezhetné a magyar?

Bizony, ha megvizsgáljuk, hogy volt-e látszata akkor az emberek mindennapjaiban a közös adósság növekedésének, akkor a jobb élet, legalább is némi gyógyír. Az emberek mindig a jelenben élnek és a jelenben akarnak jobban élni, az államadósság pedig szinte elvont fogalom, értelmezhetetlenül sok nullával. Ezt közgazdászok hajlamosak elfelejteni. Az sem normális, hog egy országnak folyamatosan azt magyarázzák, hogy a következő pár év megint nehéz lesz, összeébb kell húzni a nadrágszíjat, miközben ezekkel a következő pár évekkel lepereg az egész életük...

Persze, Medgyessy kétszer száznapos programja túlzás volt, négy évre elosztva némileg talán reálisabb lehetett volna. (Itt jegyezzük meg, ha nincs az a 2002-es egészségügyi béremelés, ma már nem lenne orvos az országban...) A politika nem csak közgazdaságtan. Egy négyfős többségű MSZP-SZDSZ-kormány, amely szembesült a ma már potomságnak látszó újraszámlálással és hídlezárással, gyorsan akart konszolidálni. A Medgyessy-csomagot a Fidesz és Orbán Viktor is megszavazta. Négy év múlva a Fidesz örökös vezetője 14. havi nyugdíjat is ígért, nem is értem, hogy hívei miért nem követelik az ígéret beváltását, hiszen olyan szavatartó ember?...

A történetnek a világválság vetett véget, amelynek során Bajnai Gordon elvette a 13. havi nyugdíjat. Nem volt más választása, meg nem is bírta el az ország. A válságkezelés - a Gyurcsány- és a Bajnai-kormánynak köszönhetően - sikeres volt. A költségvetési fegyelem, a hiánycsökkentés fontos. A 2006 és 2010 közötti időszak erről is szólt.

De most nem nő az életszínvonal, ha csak nem vagy fideszes, vagy valamiféle csókos. Az államadósság mégis rekordra nőtt. Orbán ezt a háborút - ő hívta annak - elbukta rendesen. És lett közben négymillió szegény, meg több, mint félmillió kivándorló. Az végképp nem megy, hogy nő az adósság és még rosszabbul is élünk.

És azt sem tudjuk, hova tűnhetett el az a temérdek pénz? Reméljük, egyszer kiderül...