Hiába a Jobbik esését mutogató közvéleménykutatások, Vona Gábor bejelentkezett miniszterelnöknek. Azt mondta évindítójában, hogy a jobbikosok akasszák le a kardjaikat a falról. Mi nem ijedtünk meg tőle.
Amolyan törökgáborosra sikerült a Jobbik elnökének beszéde. Vona mögé piros-fehér-zöld hidak kerültek, mondván, ők egyfajta nemzeti konszenzust akarnak, kezet nyújtva mindenkinek. Épp annyira hiteles gesztus, mintha elhinnénk, hogy az 1944-es nyilas a Duna-part helyett az Állatkert felé vette az irányt a rábízott zsidó gyerekekkel. Abban sincs semmilyen meglepő, hogy behelyezkedett a se Orbán se Gyurcsány pozíciójába. Ezzel igyekszik megmutatni, hogy ők a tiszták, a romlatlanok, akiket nem fertőzött meg a kormányzás.
Ahhoz, hogy Vona ebben a küzdelemben hiteles legyen, először is, el kellene magyaráznia, miért kormányoznak együtt a Fidesszel több száz önkormányzatot. Ha szerintük ez a hatalom leváltandó, talán nem kellene naponta egy asztalnál ülni velük.
Akad itt más probléma is. Néhány jobbikos leginkább pornósztárként fotóztatja magát, egy másik hólapáttal verte fejbe a szomszédját, akad olyan is, aki cigányokat ölne. A parlamenti autodafékat sem lehet elfelejteni. A Jobbik körül vagy benne sorakoznak azok a figurák, akik szemrebbenés nélkül koncentrációs táborba hajtanák a nekik nem tetsző magyarokat. Olyannak tűnik a nemzeti konzultációt hirdető Jobbik, mintha valójában összekacsintanának a háttérben, hogy a főnöknek ezt a néppártos szöveget kell nyomnia, valójában tudjuk, mit akarunk. Vona például nem égetett uniós zászlót, de válogatott sértésekkel illette azt a szervezetet, amelyiknek köszönhető, hogy az ország nincs csődben. (Az összes magyarországi beruházás 95 százaléka valamilyen uniós pénzből valósul meg.) A pártelnök meglebegtette a közép-európai régió saját lába állását is. Látom magam előtt a szláv tengerben , a kisantant közepén a gyarapodó Magyarországot, KGBéla és Putyin elvtárs vigyázó tekintetével a hátukban. És az a Vona akar kormányozni, aki az iszlámot nevezte az emberiség utolsó esélyének, miközben az Iszlám Állam gyilkol, rombol, merényleteket követ? Van-e a Jobbik mögött orosz és iráni pénz? Választ várnak ezek a kérdések is.
Van a beszédnek érdekes fejleménye is: Vona felfedezte, hogy bajban az oktatás és az egészségügy, kár, hogy egyik témában sem tudjuk, milyen elképzeléseik vannak a megmentésre.
És hiába a nemzetiszín hidak, a Jobbik nem fog választást nyerni. Soha, A Fidesz már megnyerte helyette. Lehet, hogy nem vették észre, de már a Jobbik kormányoz. Minek az országnak még egy ebből a rasszista, embertelen, náci szellemű, kirekesztő, Európa-gyűlölő világból? Orbán és Vona ugyanaz. Nem véletlen, hogy egy polgári körben gondolkodtak az ország tönkretételén. Itt a Kávézóban Vona egyetlen szavát sem hisszük el a békességről. 2018 az ő utolsó esélye a szélsőjobb horda élén. Ha nem lesz hatalom, le fogják váltani...
(És jó lenne, ha demokrata barátaink abbahagynák a Fideszből kiugrott Ángyán József interjúinak osztogatását. Ott ült Vona beszédén az első sorban...)