Úgy látszik, még akad olyan bíróság, amelyik a szemének és a dokumentumoknak hisz, és nem a Fidesznek. Elsőfokon legalább is. Egyelőre ott tartunk, hogy Orbán kilenc éves hazugsága megdőlt: nem volt rendőrterror 2006 őszén.
Kilenc éve tart ez a koncepciós per, mert a Vezér megígérte. (Van több ilyen is, UD Zrt, Dávid Ibolyával, Herényi Károllyal, kémper Szilvásy Györggyel, Sukoró Császy Zsolttal és Tátrai Miklóssal, moszkvai ingatlan Fekszi Mártával, azóta kiderült, hogy nokiás doboz sem volt...)
Ami mai írásunk témáját illeti. egy azóta felnőtt generáció kedvéért emlékeztetünk arra, hogy volt egyszer egy őszödi beszéd, amelyet az akkori miniszterelnök modott el a saját párttársai előtt. Frissen megnyerte a választást, népszerűsége csúcsán állt és arra figyelmeztette a képviselőket, hogy mostantól másképp kell politizálniuk, az ország átalakítása elkerülhetetlen. Néhány szabados kifejezés is elhagyta a száját, mielőtt azzal fejezte be: kell még mondanom valamit, Ildikó? A beszéd az egyik legfontosabb azok közül, amit az elmúlt 25 évben bárki elmondott. A szaftos mondatok azonban eljutottak Orbánhoz, aki először azt kezdte el hangoztatni, hogy a miniszterelnök hazudott, majd elment egy Fradi.meccsre, beült a nézők közé. Végül kiszivárgott az a pár mondat. Akkori MagyarRádió nagyjából ötpercenként sugározta, pedig a Fidesz volt ellenzékben... Az akkor még feltételek nélkül fideszes házitévé, a Hír TV exkluzív közvetítésében megindult a csürhe ostroma az MTV ellen. (Jó lenne, ha Simicska tényleg megírná az élettörténetét...) Erre jött az október 23-ai rombolás. Az ilyen esetekkel addig sosem találkozó rendőrség szakmailag és felszereltségében is alkalmatlan volt az atrocitások kezelésére, a bandák visszaverésére.
Az a példátlan eset állt elő, hogy az összecsapásokban több rendőr sérült meg, mint civil. Elsőre talán nem is minden fideszes tudta, hogy a főnökük rendelte meg a balhét. Akadt, aki azonnal azt követelte a parlamenti bizottség előtt, hpgy miért nem használtak éleslőszert a rend őrei a támadók ellen. Aztán előkerült az igazi narratíva. a szemkilövő, a rendőrséget utasító miniszterelnök, meg a békés tüntetők kontra megveszekedett rendőrök mantrája. És a bénázó kormány, valamint az összeomlott, a beszéd kiszivárgásában talán bűnös MSZP, valamint az emberi jogokért oly mohón kiálló SZDSZ átadta a kommunikációs terepet a Fidesznek és a Jobbiknak. Egy idő után pedig az emberek azt htték el, amit jó sokszor mondtak, és nem annak hittek, amit a saját szemükkel láttak.
Pedig a történet egyértelmű: az egymás után két választást veszítő Orbán parancsára puccskísérlet történt a megválasztott kormány ellen. Jellemző a demokratikus oldalra, hogy még ma is vannak olyan ostobák, akik szerint az akkori miniszterelnöknek le kellett volna mondani, azt pedig simán elfelejtik, hogy a kormányfő felajánlotta a gesztust, hiszen bizalmi szavazást kért önmagára - és a parlamenti többség kiállt mellette. Amúgy Gyurcsány Ferenc azzal követte volna el a legnagyobb hibát, hogy ha lemond, később ezt el is követte 2009-ben. Akkor sem kellettvolna. Onnantól dőlt el, hogy a Fidesz kétharmaddal fog nyerni.
Az Orbán-rendszer hatodik évében azonban elsőfokon kimondták, a rendőrök nem követtek el semmit. A tizennégy váédlottból ketten kaptak egy nahát azértet, a többieket azonban felmentették.
Régi história ez. Az elkövetőket gyakorlatilag eleresztették, a rendőröket erkölcsileg meghurcolták, mire most felmentették őket, Orbán elérte politikai célját. Nincs itt kérem, semmi látnivaló, tessék oszolni.
