Heller Ágnes szerint nem kell vezér, vagy vezető az ellenzéknek, elég, ha feláldozzák magukat és pártjaikat a hazáért. Ha ennyit ért a ballib értelmiség mindabból, ami ma Magyarországon zajlik, akkor annál is nagyobb a baj, mint gondolnánk.
Valamikor jelentős esemény volt a Szárszói Találkozó. Ott volt mindenki, aki számít Farkasházy Tivadar kertjében. Most egy töredezett, rosszkedvű, enervált társaság gyülekezett. Szinte ugyanazok, akik közel húsz éven át, csak azóta elfáradtak, a hajuk is fehér lett, ötleteikből is kifogytak.
Heller szavai szinte szimptomatikusak. Egy tisztességben megőszült filozófusnő még mindig nem érti, hogy választáson pártokra lehet szavazni, és ma az önfeláldozó hazaszeretet nem azt jelenti, hogy feloszlatják a demokratikus pártokat. Illetve, lehet azt is, de akkor csak a Fidesz és a Jobbik marad, mi pedig itt lennénk egy rakás hazaszeretővel, akiknek a neve nem szerepel a választási listákon, tehát át sem vehetik az ország irányítását.
Igen, ez az a kör, amelynek némely tagja alig várta, hogy jöjjön az orbáni kétharmad, mert akkor majd lesz rend és felelős, nyugodt kormányzás. Igen, ez az a kör, amelyik két éve betolt két biciklit a színpadra, mondván, hogy most majd Mesterházy és Bajnai lesz a két főnök. Csak tudnánk, hova lettek azóta? Nem a biciklik...
Igen, ez az a kör, amelyik magabiztosan vonultat vissza politikusokat, amely ítél, anélkül, hogy ítéltetne, Ötlet, innvováció már sehol. Ülnek szalonokban, szerkesztőségekben és búsonganak, hogy akiket támogatniuk kellene, azok milyen bénék,szerencsétlenek, lejáratottak, miközben saját, folyton nyilvánosságra hozott búsongásaik is a Fideszt és a Jobbikot segítik. Előbbit a maradásban, utóbbit az előretörésben.
Igen, ez az a kör, amelyik fitymál, amikor ránéz egy közvéleménykutatásra, de ha valaki jelzi nekik, hogy talán lehetne segíteni is írástudói felelősségből, akkor számon kérik a függetlenség el nem ismerését. Nem véletlen, hogy a pártok képviselői egyre kevésbé vesznek részt ezen, vagy bármely más hasonló szeánszon. Most a DK volt ott leginkább, pedig Gyurcsány Ferenc sokat "köszönhet" a találkozó résztvevőinek - tisztelet a kivételeknek. Akadt néhány szocialista, Együtt és MLP-s politikus, meg Kónya Péter a Szolidaritásból, de semmi jelentős felvonulás.
A fő téma a Jobbik volt, illetve a szélsőjobb előretörése. Pedig úgy kell őket megállítani, hogy egyszerre nevezed annak, ami, náci szellemiségű képződménynek és egyszerre próbálod megérteni a szavazóit. Ahogy azonban nem elég egy ilyen nyári rendezvény, ahhoz sokat kell menni faluba, városba.
Igaz, ehhez pártok kellenek. Még mielőtt néhány bölcs feloszlatja őket.
