Egy ideig vívódtunk, hogy arról írjunk, Orbán hogyan értékelte a zelmúltötévet, de annyira penetránsan gyenge volt és hazug, hogy erre most nem vesztegetünk időt. Lesz még bőven alkalom. Ellenben az éledező Mesterházy Attila bedobta a régi maszlagot: szakértői kormány kell. Most elmagyarázzuk, miért baromság ez, és hogy olyan nincs is.
Demokratáéknál régi áfium, hogy ha valami nem megy éppen, vagy valaki be akar mondani valami hangzatosat, akkor előkapja a sifonérból, hogy szakértői kormányra van szükség. Hogy itten akkora a baj, hogy ehhez független szakértőkre van szükség, akik nem vesznek részt a pártharcokban. Ők a kiválasztottak, akik képesek csak a feladatra összpontosítani. Olyan értelmiségeik és tudósok ők, akik nem törődnek olyan világi hívságokkal, hogy kormányzás az elnyert szavazatok alapján, meg hogy koalíciós, netán társadalmi, ágazati vita. Ők ismerik a csíziót, akik eddig jobbára dermedten, időnként lesajnálva nézték a politikai kormányok szerencsétlenkedéseit. De bénák, ezek, mondták magukban e csendesen meghúzódó szakértők, akik azonnal tudnák, mit kell csinálni a nyugdíjakkal, a bankokkal, a szociális ügyekkel, az oktatással, az egészségüggyel, az atomprogrammal és az agrártámogatásokkal is. És mivel ők a szakértők, a nép sem elégedetlenkedne egy megszorító intézkedésük nyomán, elvégre ők nem holmi politikusok.
Tulajdonképpen e szakértők nem is értik,hogy eddig miért nem kérték fel őket a pártok a haza megmentésére.
Hogy a "jöjjön egy szakértői kormány" felkiáltás Facebook-hozzászólásokban felbukkan, az érthető. Elvégre jól hangzik, és ma divat is utálni a pártokat. De hogy az MSZP elnöke, kétszeres miniszterelnök-jelöltje most ezzel próbálkozzon, az szánalmas. Ha netán választást nyert volna - nem tűnt úgy, mint aki ezért istrángot szakít a képességhiány ellenére is - ő kikkel kormányzott volna? Politikusokkal, akik szakértői a rájuk bízott területnek. emellett szakértőket foglalkoztatnak államtitkárként és tanácsadóként is. Vagy olyan szakértőkkel, akik elfogadják a párt és a kormány programját. Tehát máris kicsit politikusok.
Hol vannak ezek a szakértők? Eddig hol bujkáltak? Ha akartak volna bármit tenni a politika környékén, akkor miért nem jelezték? Vagy ha ott vannak a háttérben, akarnak-e előrébb jönni, vállalva annak minden politikai, jogi és magánéleti kockázatát?
Amúgy, akik eddig miniszterek voltak az elmúlt 25 évben, mind ostoba kontárként ültek tárcáik élén? Nem volt szakértő Szabó Iván, Kupa Mihály, Chikán Attila, Gráf József, Magyar Bálint, Kovács László, Rockenbauer Zoltán, Molnár Csaba és sokan mások? Tényleg megpróbálja egy pártelnök-listavezető azt a látszatot kelteni, mintha létezne szakértői kormány, amelynek nincs köze a politika bozótharcához? Bajnai kormánya is politikai kormány volt, amely az MSZP és az SZDSZ előre aláírt biankó felhatalmazásán alapult. Minden törvényt képviselők szavaznak meg az Országgyűlésben. Hiába a legjobb (?) szakértőket felvonultató kormány, ha nincs politikai többsége a Parlamentben. A többséget pedig pártok politikusai biztosítják a törvények megalkotásához.
Ez a bekezdés most fájhatott némely civil tüntetésszervezőnek is, de ez az igazság.
Nincs steril kormány. A világ legjobb úgynevezett szakértői ellen is tüntethet a nép, és még párt sem lenne mögöttük, amelyik megvédené őket. Vagy bárki azt gondolja, hogy az ellenzék is haptákba vágná magát, hogy bocsi, nem támadunk, nem bírálunk, elvégre ezek szakértők?
Mesterházy javaslatát tehát betesszük a kremlinológia nevű dossziéba, amely az MSZP-n belüli helyezkedés tapasztalatait összegzi.
A javaslat álszent és káros, mert hamis illúziókat táplál. A kormányozni akaró szakértő lépjen előre magától is, és vállalja önmagát és a programját. Bokros és Bajnai a példa arra, hogy hiába a szakértői imázs, ha nincs mögöttük politikai erő, politikusi képesség. A demokratikus pártok pedig inkább erősödjenek meg és csináljanak rendes kormányprogramot. Szakértők bevonásával, akár miniszterként is számítva rájuk. Annak lenne értelme.
