Simicska Lajos megkezdte Vona Gábor pozicionálását. A Magyar Nemzetnek adott interjút a Jobbik elnöke, amelyben szinte könnyek között ismerte be, hogy ha a zsidókat bántják, akkor ő zsidó, és nem szeretne kilépni az Európai Unióból. Legalább is, egyelőre, mert nem állunk rá készen.

Hogy miért éppen a Magyar Nemzet adott helyet ennek a coming out-nak, az is tanulságos elemzés tárgya lehetne, de a tartalom ennél sokkal izgalmasabb. Vona valószínűleg megérezte, hogy a néppárttá váláshoz a tartalmi váltás, vagy az eddigi üzenetek kiegészítése elengedhetetlenül szükséges lesz, a hatalom megszerzéséhez pedig különösen.

A cél érdekében a "lelkes, de borzalmas tagság", a zsidókat szappanként ábrázoló, a rakparti cipőkbe beleköpő, a stadionokban náci karlendítássel köszönő csürhe majd vagy követi a főnököt, vagy lekopva eltűnnek a semmibe - gondolhatja a kormányfői álmokat dédelgető pártvezér. A váltás igénye érthető, de vakmerő képés. Már megjelentek olyan hangok a Jobbikban, hogy a "zsidók megvették Vonát", tehát a kijelölt út, ha valóban ez az irány, felettébb kockázatos. Nehéz lesz a Betyársereg, vagy a betiltott Gárda egyenruhájában bokázó, politikából nem túl pallérozott elméknek elmagyarázni, hogy a főnök mit miért tesz. A cigányozós, zsidózós löttyös indulat Vona ellen is megindulhat, elvégre egy Zázrivecz ne diktáljon.

A Jobbik elnöke, persze feladatot is teljesíthet. A kétharmadát vesztő, a támogatottságában zuhanó veterán Orbánnak szüksége lehet egy konszolidáltabb Jobbikra, akár a kretének gyülekezeteként funkcionáló, közröhej tárgyává vált KDNP lecserélésével.

Ha így lenne, Vona hibázna. Új manővere mögött inkább az lehet a szándék, hogy Orbán helyére lépne. Ha egykori polgári körös mentora megbukik, a Fidesz esetleges szétesésével megnyílhat az út az új, a "tiszta" jobboldal számára, amelyet egy, a kormányzás gyötrelmeiben meg nem fáradt erő képviselhet. És mint tudjuk, a hála nem politikai kategória. Orbán fején taposva is fel lehet jutni a csúcsra.

Az új Vona - bár nyilván az marad, ami, egy náci szellemiségű, vállalhatatlan formáció vezére - a baloldal számára is feladatot ad. Fel kell tudni mutatni, hogy a Fidesz és a Jobbik ugyanaz, csak pepitában, másrészt nem szabad kiengedni a pártot a rasszizmus és az antiszemitizmus bűzös világából.

Ennél is fontosabb azonban, hogy lehessen előzni. Ehhez szociális és munkaügyi program kell, meg sok országjárás. Sok egykori szocialista szavazó ma a Jobbikra voksolna, de ha oda vezetett út, akkor vezet visszafelé is.

Ehhez azonban néhány témában unortodox gondolkodásra lesz szükség, amitől a liberális értelmiség hörög majd. 

Az igazi fordulatot az a pillanat hozza majd el a magyar politikában és a pártstruktúrában, amikor a vizslasimiző Vona utoléri Orbánt és kizár néhány korábbi uniós zászlóégetőt.

Na akkor lesz nagy ribillió!