Érdekes, még manapság is bátor mondatra vállalkozott egy Valkó Gábor nevű blogger a Klubrádióban. Azt bírta mondani, hogy az Orbán feletti győzelem érdekében a balliberális oldalnak rehabilitálni kell Gyurcsány Ferencet. Nem kell hozzá nagy töprengés, hogy igazat az adjunk az úrnak. Legalább "tiszta vizet önthetnénk a nyílt kártyák közé", és megbeszélhetnénk, mik az ő, mármint Gyurcsány "hatalmas bűnei", illetve azt is, kik jöhetnek szóba, mint az Orbán elleni csata vezéregyéniségei?

Az ominózus blogger arra hivatkozva mondta ezt, hogy Orbán legyőzése mindennél fontosabb, a korábbi miniszterelnök, jelenlegi DK elnök pedig megkerülhetetlen a baloldalon. Ha tehát aki ezen az oldalon elfogadja a fideszes mantrát a gonosz nyolc évről és a Gyurcsány a hibás típusú ostobaságot, az tulajdonképpen Orbánt és a Fideszt támogatja. Egyik oldalon a drágajóbolgárúr féle szövegek léteznek, hogy annyi sebet kapott a karaktere, lehet, hogy nagyrészt igazságtalanul, de ez már így marad, lépjen hátra. A másik oldalon a hontandrások, akik úgy reagálnak, hogy ha Gyurcsány megígéri, hogy Orbán bukása után, ha ők jönnek, újra lesz uber, vagyis olcsóbb taxi, akkor inkább ne legyen. A butaság és korlátoltság két alaptípusa ez.

Pedig olyan jó lenne valamilyen nyílt vitában megbeszélni, hogy mik voltak Gyurcsány Ferenc személyes és kormányzati bűnei. Főleg azt látva, amit Orbán művelt ebben az országban. Ellopta a közpénzeket? Feldúlta nemzetközi kapcsolatainkat? A haverjainak osztott földet, trafikot, uniós forrásokat? Agyonverte a parlamentarizmust, pártkatonákat ültetett független hivatalokba? Akkor, vagy most éltek jobban az emberek? Stadion épült, vagy kórház és egyetem? A reformjai nem segítettek volna az egészségügyön, az oktatáson? Akkor volt bóvli a magyar kötvény, vagy most? Akkor volt erősebb a forint és kisebb az államadósság, vagy most? Előre szólunk, hogy azokat a válaszokat, hogy nem, nem lopta el, de a túloldal démonizálta, karaktergyilkolta, most már mit tehetnénk, nem fogadjuk el. Ugyanis nem a túloldalt kell meggyőzni. Őket nem is kell, és nem is lehet. Azt kell látni, hogy a baloldali és liberális szavazó (vannak annyian, mint a jobboldalon) képes-e Gyurcsányt elismerve, elfogadva, tűrve új lapot nyitni a 2018-as ütközet sikere érdekében? 

És még mindig nem arról beszélünk, hogy Gyurcsány bármiféle közös ellenzéki vezető legyen. Az ennél bonyolultabb kérdés. Csupán azt mondjuk, nem lehet úgy legyőzni Orbánt, hogy van egy ember ezen az oldalon, akit megpróbálnak az oldalvonalon túlra tolni, akinek teljesítményét még mindig nem illik a helyén kezelni, aki pedig máig az utolsó választási sikerélményt adta a demokratáknak. Hogy van valaki ezen az oldalon, aki sokaknak nagyobb ellenség, mint Orbán, akinek tevékenysége nagyjából a hazaárulás kifejezéssel írható le.

Beszéljük meg végre azt a nyolc évet, dobjuk le a gátlásokat, előítéleteket! Próbájuk már meg a fideszes médiaáradattól függetleníteni magunkat, és ne higgyünk olyan kérilászlóknak, akik azt mondták, milyen jó lesz itt, ha jön az orbáni kétharmad...

Ennyi lenne a feladat. Nem kevés, de nem megsprórolható, és már a ciklus második felében járunk.