Most nem szabad elgyengülni. Most kell igazán európainak, embernek és magyarnak lenni. Ha az Olvasó azt hiszi, most kell igazán migránsozni, gyűlölködni, akkor súlyosan téved. A menekültek éppen az elől menekültek, ami Párizsban történt.
Kedvez a politikai széljárás a szélsőséges, ordas eszmék képviselőinek. Itt a pillanat, amire vártak. Most remélhetik megroppantani az Európai Uniót. Most lehet ábrándozni kerítésről, nemzetállamnak nevezett felelősségkerülésről. De Európa most mutathatja meg igazán, hogy hagyja-e érvényesülni a kirekesztést, vagy megőrzi a szabadságot, a szolidaritást. Ehhez kevés lesz a sok Eiffel-torony a francia trikolór a Facebook-on. A kontinens döntéskényszerben van. Ahogy Amerika volt 9/11 után.
Ha most erőre kap a félelem, akkor lesznek vezérek, akik szét fogják verni a világ legbiztonságosabb helyét, az Európai Uniót. Odaveszhet a szabad utazás, a szabad munkaerőáramlás, az üzleti élet szabadsága, a felzárkóztatás politikája. Mást kell gondolnunk és tennünk a terrorizmusról és ellene, mint eddig. Újra kell értelmezni ennek politikai, titkosszolgálati, katonai és morális dimenzióit.
A válaszcsapást, amely újabb válaszcsapást hozhat, minden bizonnyal nem lehet megúszni. Ide most erő kell. De az is biztos, hogy hiába a szólamok, Magyarország nem tudja megvédeni önmagát. Akkor sem, ha kerítést emel minden határára. Ami Párizsban történt, bármikor bárhol megtörténhet. Ha feladjuk Európát - azt hazudva, hogy minket nem érint a menekültválság, és nyomorultakat fogunk terroristának nevezni -, akkor végképp odaveszünk.
Az Európai Unió akkor nélkülünk áll a lábára: erősíti meg védelmét, erejét, hitét, és erősebb lesz, mint valaha. A Nyugat árgus szemekkel figyelni fogja, hogy Közép-Európa krakéler kormányai hogyan reagálnak. Hamarosan mindenkiről kiderül, hogy kit és mit képvisel. Bizzunk benne, hogy Magyarországon is az demokraták, a szabadság és a biztonság hívei lesznek többségben.