Ellentétes üzenetek jöttek a hétvégén a Demokratikus Koalíció és a Magyar Szocialista Párt háza tájáról. Mindkét jelentősebb támogatással rendelkező ellenzéki párt szólt a másikhoz, meg a választókhoz is. Az MSZP veszekedős, a DK építkezős üzeneteket fogalmazott meg.
Az MSZP egy időre szegfűből felkiáltójellé változott, de ez a figyelmeztető írásjel inkább nekik szól ma, mint az országdúló Fidesznek. Az utöbbi hetek másról nem is szóltak, mint hogy melyik szocialista vezető fegyelmezte meg a másikat. Ki fogalmazott meg Orbánéhoz legközelebbiként értékelhető mondatokat? Mindez olyan környezetben, hogy az egykor éllovas MSZP egy gangos házba költözik... Lehet, hogy sokaknak fáj, de ki kell mondani: az MSZP már sohasem lesz önmagában a jobboldal váltópártja. Először elvesztették az első helyet (Fidesz), aztán a másodikat (Jobbik) és most már a harmadik hely is veszélyben a DK nyomulásával. A párt generációváltása nem sikerült. Az elküldött öregek még mindig többet tudnak a politikáról, mint a helyükre ültetett fiatalok. A Mesterházy kontra Tóbiás meccs már az SZDSZ hanyatlásának gyorsulására emlékeztet. Amikor a nagyok (Kis, Magyar, Pető, Kuncze) elfáradtak, hátraléptek, a hozzájuk képest szerény tudású Kóka és Fodor kezdett el marakodni a koncon, míg végül Retkes Attila személyében a párt végleg megtalálta önnön megsemmisítőjét. Az MSZP-ben már nincs elöl Kovács, Lendvai, Kiss Péter eltávozott, maradtak az egykori ifjútörökök, a párt pedig sorvad. Utolsó reményként a béremelés ígéretébe kapaszkodnak, igaz, a fedezetről elfelejtettek gondoskodni. Amikor kerítéspárti szöveg jön tőlük,már-már végleg eloszlik a feltételezés, hogy képesek a Fidesz nélkül is létezni.
Az MSZP ma olyan képet mutat, amely jövőre tisztújítás címén csak a 2018-as helyekről kíván gondoskodni, a kormányzáshoz már sem erejük, sem ambíciójuk nem maradt,
A DK-nál nincsenek ilyen belső viták. A párt programot ír, kongresszusra készül. Az erős vezető megvan, kérdés, milyen nemzeti konzultációra gondolt Gyurcsány Ferenc. Ennek ugyanis csak akkor van értelme, ha valódi kérdésekről szól, azokra valódi válaszokat várnak, és ha nem a kormányzás idején fcsérlik ezzel az időt és az energiát, hanem a választásig végeznek a társadalmi felméréssel. Valóban lenne mit megbeszélni (oktatás, egészségügy, adórendszer, nyugdíjak, energiapolitika), de a rendszer megbuktatása elvben új alkotmányt, a magántulajdon védelmét, a szabadság és igazságszolgáltatás garanciáinak visszaadását feltételezi, ezek nélkül egy új kormány aligha, vagy alig hogy fog működni. Márpedig Gyurcsánynak is egy dobása van. Győznie kell Orbán felett mindenáron. Amúgy, ez egybeesik az ország érdekével, más pedig rajta kívül nem rendelkezik az ehhez szükséges erényekkel. Kérdés, a balliberális tábor képes-e őtújra elfogadni az első helyre?
Az a felmérés mindenestre elgondolkodtató, miszerint a baloldali szavazók több mint harmada még mindig Gyurcsányban látja a baloldal vezérét, mögötte 7 százalékkal a már Párizsban élő Bajnai, majd szinte kimutathatatlan mértékben az MSZP-s trónkövetelők.
Gyurcsány azt mondta, a DK lesz az legerősebb ellenzéki párt. Ha ez megtörténik, az MSZP-t nem biztos, hogy sikerül a zuhanásban megállítani. A szocialisták előválasztásról beszélnek, hogy ki legyen a kihívó 2018-ban és hogy kik legyenek az egyéni jelöltek a 106 körzetben. Elsőre ez demokratikus megoldásnak látszik, de nem vagyunk benne biztosak, hogy az MSZP ezt végiggondolta. Mi van például, ha Gyurcsány Ferencmegnyeri?