Az Iszlám Állam elleni katonai fellépés felelős döntés és Magyarország hosszútávú érdekeit szolgálja. Így van ez akkor is, ha a gyomrunk persze összeszorul. Az Európa Kávézóból nem is gondolhatjuk másként, hiszen alapvető emberi értékek megvédésének igényéről, a rombolás, a pusztítás és a gyilkolás megállításáról van szó. A békét szeretjük, a háborút utáljuk. És mégis: most nincs más választás.
A helyzet kicsit olyan, mint Pastor Martin Niemöller (1892–1984) mondásában: "Először eljöttek a zsidókért, nem szóltam, mert nem voltam zsidó. Aztán eljöttek a kommunistákért, nem szóltam, mert nem voltam kommunista. Aztán eljöttek a szocialistákkért, nem szóltam, mert nem voltam szocialista. Aztán eljöttek a szakszervezetisekért, nem szóltam, mert nem voltam szakszervezetis. Aztán amikor értem jöttek, már senki sem maradt, hogy szóljon értem." Kit érdekel, hogy lefejeznek nőket, angol újságírókat, ha nem rólunk van szó? Hogy gyerekekkel végeztetnek ki embereket, nem fontos, mert nem itt történik? Hogy újabb szeptember 11-ével fenyegetik szövetségesünket, az Egyesült Államokat? Ha hitehagyottakkal üzletelsz, halállal kell lakolnod?: Régészeti parkokat, templomokat rombolhatnak?
Ha azt hiszi az Olvasó, hogy mindaz, amit az Iszlám Állam nevében elkövetnek messze van és semmi közünk az egészhez, akkor téved. Az Iszlám Állam lefejezős videóján eredeti angol akcentusú ember beszél. Egy 16 éves bécsi lány egy szíriai progaganda felvételen tűnik fel. Két bosnyák lányról érkezik a hír, hogy dzsihádistákhoz mentek férjhez. Két svéd kamaszt úgy szednek le a repülőről, amikor megtudják, hogy csatlakozni akarnak a szélsőségesekhez. Nyugat-Európa bevándorlókkal sűrűn lakott vidékei táptalajt adnak az Iszlám Állam nézeteihez. Nincs mese, oda kell figyelni.
Homokba dughatjuk a fejünket, de a probléma ettől még itt van. És, persze, aggódunk a nem erre a célra sorozott, hanem valóban profi katonáinkért és a hazai biztonságunkért is. Egyikük sem sorkatona, hanem önként vállalják a küldetést. Az eszméért - és nyilván a zsoldért, az egy életre szóló erkölcsi és anyagi megbecsülésért. Senki nem támogat örömmel egy ilyen missziót. A Fidesz-KDNP, a DK, az Együtt, a Szolidaritás és a Liberális Párt szavazott igennel, hogy megvédjük szellemi és kulturális értékeinket, szabadságunkat. Ők cselekedtek helyesen. Hitlert sem lehetett szép szóval megállítani... Amerikát például egy ujjal sem bántotta, mégis lépniük kellett. Pedig mi közük nekik ehhez az egészhez. Az MSZP és az LMP a szokásos, rájuk jellemző egyrészt-másrészt jegyében nemmel voksolt, csakúgy, mint a Jobbik, amelynek iszlám kapcsolatai amúgy is szenzitív adatnak minősülhetnének... A szocialisták ügye nehezebb. Őket megosztotta a döntés, nyilván számolniuk kell azzal is, hogy esetleg kormányra kerülve magyarázniuk kell majd a Nyugat iránti elkötelezettségüket. Amúgy pedig tét nélkül döntöttek a nemleges szavazás mellett. Tudták, hogy a javaslat át fog menni. Ha rajtuk múlt volna a kétharmad, nem biztos, hogy nemmel szavaznak.
A felelős döntés megszületett: nem szabad megvárni, amíg ezek az eszmék teret nyernek Európában. Amíg lehet, a kontinensen kívül kell megállítani tárhódításukat.
Boldogtalan és szorongó pillanat ez, de ha úgy tetszik, ez becsületbeli úgy, civilizációs kérdés. Gyermekeink és unokáink békéje a tét.