A politika végül is a személyiségekről szól. Nem pártprogramok vitáznak, hanem emberek. Az utolsó miniszterelnök-jelölti vitát Magyarországon Gyurcsány Ferenc nyerte Orbán Viktor ellen. Azóta a Fidesz vezére nem állt ki senki ellen. A túl magabiztos Hornt legyőzte, a szerény képességű Medgyessytől senki nem várt sokat, mégis jobb benyomást tett, mint a wermerizálódó Orbán. A kaput Gyurcsány tette be azzal, hogy megalázó verést mért rá.

Andrassew Iván írta egyszer, hogy Gyurcsány és Orbán között harmincéves háború zajlik. Kettejük sztorija nem írható le választási ciklusokban, legfeljebb történelmi összefüggésekben. Mindketten mélyről indulnak, a KISZ-ben találnak fogódzót. Gyurcsány két évvel idősebb, talán ez az oka annak, hogy neki még csak a KISZ reformigénye, Orbánnak azonban már a demokratikus ellenzék jut. Orbán a Fekete Doboz felvétele szerint már 1989-ben tudta, hogy csak Gyurcsány lehet hosszú távon ellenfele, benne látta az ehhez szükséges szellemi és politikai képességet.

Sokan írták le, vagy sugallták, hogy ez a két ember tulajdonképpen ugyanaz, de ez hazugság. Soha semmiben hasonlítottak egymásra. Orbán megyedszázada meghatározza Magyarország sorsát - olyan is lett, Gyurcsány viszont épp Orbán első kormányzásának végefelé gondolta úgy, hogy az ületi élet után visszatér a politikába. Orbán a politkából, Gyurcsány a politikán kívül gazdagodott meg. Előbbi a Liberális Internacionálé alelnökéből vett először konzervatív, majd populista, végül (?) fasiszta fordulatot. Gyurcsány erénye 2006-ig éppen az volt, hogy a liberálisnak még méltányolható módon volt szocdem, az MSZP-nek pedig még elviselhető módon szabadelvű. Később ez lett kudarcának egyik oka is. Az SZDSZ-nek túl "komcsi" lett, az szociknak meg túl "libsi".

Tíz éve megy a vita, hogy Gyurcsány-e a hibás a fideszes kétharmadért, holott amikor távozott, az MSZP-nek még 1,5 millió szavazója volt. A mögötte álló két párt, vagy az "egy évre vállaló" Bajnai, és a súlytalan Mesterházy kétszeri bukását senki nem elemzi.

Az bizonyos, hogy Orbán nem akar több vitát. Vagy forradalom dönti meg, vagy valamilyen választási földcsuszamlás. Ezek időpontja ma megjósolhatatlan. Orbán bukni fog, mert mindenki bukik, egy bűnözőnek meg különösen meg kell buknia.

Gyurcsány politikai sorsa ma ismeretlen, de Orbán politikailag akkor érezné megsemmisülve magát, ha az őt követő demokrata kormánynak a DK is koalíciós tagja lenne. Ezért is harmincéves ez a háború.

A Gyurcsány-Orbán vita kegyelmi pillanat volt. Amikor az ország még szabad, a demokrácia intézményei működnek, és amikor két politikai kultúra - Európa és a magyaros bezárkózás - korrekt körülmények között tudott megmérkőzni egymással.

Orbán erre már szellemileg és fizikailag is képtelen lenne. Más módja lesz megbuktatásának - ha lesz ebben az ország elég elszántság.